Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Judges gavel and Themis statue.
Nyitókép: Zolnierek/Getty Images

Igencsak beszűkül a mozgásterük az elmarasztalt végrehajtóknak

A Völner–Schadl-ügy bűnös végrehajtóit végül nem a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól, hanem a végrehajtástól tiltotta el a Fővárosi Törvényszék, ám sem ügyvédek, sem közjegyzők nem lehetnek.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék a múlt héten összesen tíz vádlott – köztük hat önálló bírósági végrehajtó – fölött mondott ítéletet a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a végrehajtói kar lemondott elnökének főszereplésével zajló büntetőügy előkészítő ülésén.

A beismerő vallomást tett végrehajtók ellen hivatali vesztegetés volt a vád, és az ügyészség indítványa alapján négyen 3 év, ketten 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre számíthattak, továbbá ötmillió forint pénzbüntetésre, valamint öt év eltiltásra a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól. Utóbbi enyhült érdemben, ugyanis a bíróság döntése értelmében nem a jogi tevékenységtől, hanem a végrehajtói foglalkozástól tiltotta el őket 5 évre a bíróság. Igaz, ez még nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett a döntés ellen.

Ugyanakkor, ha az ítélet jogerős lesz, akkor is korlátozott lehetőségeik lesznek az elmarasztalt végrehajtóknak. Mivel bűncselekmény elkövetése miatt elítélték őket, nem lehetnek például ügyvédek vagy közjegyzők – írja a 24.hu.

A Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke, jelenlegi elnökségi tagja a lapnak azt mondta, az ügyvédi törvény értelmében a felfüggesztett szabadságvesztés idején, illetve a büntetés letöltését követő 3 évben nem lehet ügyvéd, akit elítélnek. Sőt, ezt követően sem feltétlenül lehet kamarai tagsághoz jutni, mivel egyedi elbírálással a köztestület dönthet úgy is, hogy az elítélt a „közbizalomra érdemtelen” – tette hozzá Bánáti János, vagyis legfeljebb kamarai tagságot nem igénylő jogtanácsosként tudnak munkát vállalni az érintett végrehajtók, ha jogerős lesz az ellenük szóló ítélet.

A 24.hu érdeklődésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara azt közölte, hogy a közjegyzőkről szóló törvény alapján nem nevezhető ki az, akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította. Függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Akit pedig szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, az a mentesítés beálltától számított nyolc évig nem nevezhető ki közjegyzőnek.

A fővádlottak a jövő héten állnak bíróság elé, május 16-án kezdődik a bizonyítási eljárás.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×