Idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, mert a kormány szerint ekkora lesz idén az éves infláció. Ez az előrejelzés került be a költségvetési törvénybe és az új konvergenciaprogramba is. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban ezt a mértéket a nyugdíjasszervezetek és az összes érintett nyugdíjas is kicsit kétkedve fogadja, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas infláció 26 százalék fölött volt az év első három hónapjában. Vagyis a 15 százalékos januári emelés – még ha ideszámítjuk a februárban kézhez kapott 13. havi nyugellátást is – nem képes ellensúlyozni ezt a nagyon magas nyugdíjas inflációt.

Ráadásul az áremelkedés mértéke a szakértői konszenzus szerint – egyébként teljes összhangban a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzési sávjával – elérheti a 19, de akár a 20 százalékot is éves szinten, tehát a 15 százalékos januári emelést korrigálni kell majd néhány százalékos mértékben – mutatott rá a nyugdijguru.hu portál alapítója.

Tavaly júliusban, tavalyelőtt pedig júniusban volt évközi rendkívüli korrekció, és a nyugdíjtörvény egy novemberi újabb felülvizsgálatot is előír, ha még az esetleges időközi korrekcióval együtt sem érné el az emelés az infláció mértékét, akkor visszamenőlegesen, január 1-jétől kell újabb plusz pénzt számolni és utalni.

A korrekció körülbelül 4-5 százalék mértékű lehet, de előfordulhat, hogy két részletre elosztják, nyár közepén és novemberben is emelhetnek

– mondta Farkas András.

Felsorolt néhány adatot is, hogy a költségvetésben mekkora részt jelentenek a nyugdíjak:

• egy százalékpontnyi nyugdíjemelés körülbelül 55 milliárd forintba kerül,
• az idei év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés több mint 800 milliárd forintos plusz tétel volt,
• ehhez kell még hozzáadni a 13. havi nyugdíj több mint 300 milliárdos tételét,
• így a nyugdíjasok 12 havi ellátására vetítve az összesített plusz jövedelem nagyjából 1100 milliárd forintot tesz ki eddig,
• erre kell még rávezetni a pótlólagos emeléseket: 4 százalékkal számolva ez újabb 200-300 milliárd forintos plusz elkölthető jövedelmet jelenthet a nyugdíjasoknál.

Farkas András felhívta a figyelmet, hogy a jogosultak nagyon számítanak a plusz pénzre, mert

a beígért inflációcsökkenést – azt, hogy az infláció mértéke akár egy számjegyű is lehet az év végére – a nyugdíjasok semmilyen módon nem érzik.

Az ő költségvetésük ugyanis nagyon kemény korlátokkal rendelkezik, hiszen nem tudnak kiegészítő jövedelmekre szert tenni, és ezért amikor az élelmiszerárak 40 százalék fölötti inflációjával naponta szembesülnek, akkor úgy érzik, hogy az ők eddigi 15 százalékos emelésük messze nem elégséges.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a konvergenciaprogramban 2024-re 6 százalékos inflációt vár és ekkora lehetne majd a nyugdíjemelés mértéke is 2024 januárjában, Farkas András elmondta: nagyon korai erről beszélni. Egyrészt meg kell várni a pontos számot, hiszen a nyugdíjemelést nem a konvergenciaprogramban szereplő számhoz igazítják, hanem a törvény szerint a 2024. évi költségvetési törvényben szereplő adathoz. Lehet, hogy abba is 6 százalékot írnak majd, de ismert, hogy a költségvetési törvényt a tényadatok tükrében módosíthatják, akár még idén decemberben is.

"Úgy néz ki egyelőre, hogy a körülmények kényszerítő ereje miatt lehet, hogy ezen fölfelé kell majd változtatni, de erről most még nagyon korai beszélni. Most az idei infláció alakulását kell figyelni" – mondta a nyugdíjszakértő.

Összegezve kijelentette: a nyugdíjemeléshez a tényleges inflációt kell majd figyelembe venni, és ennek alapján

a nyugdíjasok idén biztosan számíthatnak még korrekcióra,

jövőre pedig majd meglátjuk, hogy milyen szám kerül be a költségvetési törvénybe, és annak megfelelően kell majd emelni a nyugdíjakat.