A túlkapások kezelésére szükségtelen a büntetőjogi út, mert könnyen kiváltható egy hatékonyan működő sajtóperes, illetve polgári peres gyakorlattal - mondta előterjesztői expozéjában a fideszes Halász János, aki szerint ez a módosítás a szólásszabadság és a sajtószabadság védelméről szól.
"Magyarországon először az 1848-49-es forradalom idején követeltek szabad sajtót a márciusi ifjak. Ma, 175 évvel később szerencsére mindannyiunk számára természetes a polgári sajtószabadság. A magyar médiapiac sokszínű és plurális. Összehasonlítva hazánkat az Európai Unió többi tagállamával, nincs miért szégyenkeznünk. Van azonban egy olyan területe az újságírói munkára vonatkozó jogi szabályozásnak, ahol van lehetőség a további előrelépésre. A rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállásáról van szó, mely, ahogy jelezték nekünk, jelen formájában furkósbotként használható. Az újságírók emiatt sokszor kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó, megterhelő büntetőeljárást."
A kormány támogatja a sajtó által elkövetett rágalmazás és becsületsértés dekriminalizációját - közölte az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Répássy Róbert emlékeztetett rá, hogy egy megrágalmazottnak négy jogi eszköz is a rendelkezésére áll:
- helyreigazítást kérhet,
- a médiahatósághoz fordulhat,
- továbbá személyiségi jogi pert vagy
- büntetőeljárást indíthat.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc felidézte, hogy 2013-ban a kormánypártisággal nem vádolható Átlátszó munkatársai kérték a dekriminalizációt, amit az Európa Tanács korábbi főtitkára is támogatott, összhangban az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság gyakorlatával.
A DK-s Arató Gergely szerint viszont ezzel a módosítással a minimális védelmet is elveszik a gátlástalan, hazudozó, megalázó támadásokkal szemben.
A szocialista Vajda Zoltán úgy értelmezte a változtatást, hogy a fideszes sajtó ezentúl még szabadabban terjeszthet hazugságokat.
A Mi Hazánk nevében felszólaló Novák Előd szerint is azt mondja ki ez a módosítás, hogy szabad hazudni.
A Jobbik vezérszónoka, Lukács László György politikai célzatú elterelési akciónak nevezte a változtatást, amely szerinte mérhetetlen károkat okoz majd a közbeszédben. Jelezte, hogy pártja alaptörvény-ellenesnek tartja a módosítást, ezért Alkotmánybírósághoz fordul.
A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea is így látja.
"Tudjuk, hogy most jön az önkormányzati választás, az Európai Parlamenti választás. A Fidesz ezzel a törvénymódosítással megüzente, hogy minden idők legaljasabb, legmocskosabb, leghazugabb kampánya következik, és igen, innentől kezdve a HírTV, az Origo, a PestiSrácok gyakorlatilag semmiért nem lesz büntethető, semmilyen hazugságért, amit politikusokról terjesztettek."
A fideszes Halász János előterjesztői zárszavában kijelentette, hogy a módosítás az újságírói munka zavartalanságát biztosítja.