Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Magyar Állami Operaház megújult nézőtere a 2022/2023-as tematikus évadot bejelentő sajtótájékoztató napján, 2022. március 11.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Lapinformáció: ők hárman a bizottság befutói az Operaház élére

Célegyenesbe érkezett a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázata, és az Index több, egymástól független forrásból megerősített információi szerint a finisben három versenyző maradt állva.

Ahogyan az várható volt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium által felkért bizottság 2023. április 26–27-én mind a tizenegy jelöltet meghalgatta, akik a Magyar Állami Operaház élére pályáztak.

Aczél András rendező, Boldoghy-Kummert Péter, az Operaház zenekari művésze, a nagybőgőszóló szólamvezetője, Ertüngealp Alpaslan, Magyarországon élő törökországi görög származású karmester, Győriványi Ráth György karmester, volt fő-zeneigazgató, Horváth Ádám operaénekes, zenei producer, a Magyar Állami Operaház volt miniszteri biztosa és főigazgatója, Kesselyák Gergely, az Operaház jelenlegi első karmestere, Miklósa Erika opera-énekesnő, Molnár Levente gyergyóremetei születésű operaénekes, Ókovács Szilveszter jelenlegi megbízott főigazgató, Rost Andrea opera-énekesnő, valamint Vadász Dániel jogász, énekes, kulturális menedzser, a Coopera ügyvezető igazgatója ábécésorrendben járult a bizottság elé – írja az Index.

A testület elő ülésén Csák János kulturális és innovációs miniszter a híroldal információi szerint azzal indította útnak a grémiumot, hogy szakmai döntést vár tőlük, s hogy legalább három alkalmas jelöltet nevezzenek meg, akik közül választhat. A bizottsági meghallgatást követően, a lap úgy tudja, hogy három jelöltet javasol a bizottság, méghozzá az alábbi sorrendben:

  • Kesselyák Gergelyt, az Operaház jelenlegi első karmesterét,
  • Miklósa Erika opera-énekesnőt és
  • Vadász Dániel jogászt, énekest, kulturális menedzsert, a Co-Opera ügyvezető igazgatóját

– olvasható egybek mellett.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×