Az elmúlt tíz-tizenöt évben Magyarországon megjelent három idegenhonos csípőszúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog mára meglehetősen elterjedt hazánkban – írja az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat sajtóközleményében.

A Szúnyogmonitor projektben a kutatók e fajok hazai elterjedését mérik fel lakossági megfigyelések alapján. A beküldött fényképeket a szakemberek értékelik, és annak alapján elterjedési térképeket készítenek.

Az inváziós szúnyogok számos betegség kórokozóját hordozhatják, melyek közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A Szúnyogmonitor projektnek köszönhetően

a fajok 2-3000 egyedét sikerül megfogniuk évente.

A befogott szúnyogok az Állatorvostudományi Egyetemre, az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézetbe és a Nemzeti Népegészségügyi Központba kerülnek, megvizsgálják őket.

Vírussal fertőzött inváziós csípőszúnyogot eddig nem találtak a kutatók a befogott példányokban, de az őshonos szúnyogokon – például a dalos szúnyog egyedein – végzett tesztek néhány esetben pozitív eredményt mutattak. A háziállatok szív- és bőrférgességét okozó fonalférgeket az ázsiai tigrisszúnyogban és a koreai szúnyogban is kimutatták, de e fajokban feleakkora volt a gyakoriságuk, mint a kontrollnak használt, őshonos gyötrő szúnyogokban.

"Kevesen tudják, hogy

Magyarországon maláriaszúnyogok is élnek, még sincs maláriajárvány, ugyanis a hazánkban élő egyedek nem fertőzöttek.

A kórokozót potenciálisan terjeszteni képes rovarok jelenléte tehát nem jelenti automatikusan a fertőzés veszélyét is" – hangsúlyozza Garamszegi László Zsolt ökológus, az ÖK főigazgatója.

Bár az eddig összegyűlt adatokból kirajzolódó első kedvező, a kutatók mégsem dőlhetnek hátra. Több egyedet és nagyobb területen kell szűrni, több kórokozót kell vizsgálni, és be kell azonosítani a gazdaszervezeteket is. A virológiai szűrésekbe be kell vonni a Magyarországon őshonos csípőszúnyogfajokat is a feltételezett fertőzöttségi gócpontokban, mert csak így érthetjük meg, hogy mely fajok, és milyen mértékben jelentenek veszélyt az emberre.

Az eddigi eredmények a gyakorlati intézkedésekről hozott döntések szempontjából is jelentősek lehetnek. "Fenn kell tartani a szúnyogok által esetlegesen terjesztett kórokozók folyamatos monitorozását, és csak akkor szabad drasztikus ellenlépéseket tenni, amikor e vizsgálatok jelzik a veszélyt" – érvel Garamszegi László Zsolt.