eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Getty Images/ Peter Cade

Szakértő: az egészséges ivóvízhez való hozzájutás már Magyarországon is probléma

Az ENSZ 2023-as vízügyi világjelentése szerint az emberek 26 százalékának nincs tiszta ivóvize, 46 százalékának pedig nincs hozzáférése WC-hez. A víz világnapja apropóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ környezetvédelmi mérnöke beszélt az InfoRádióban.

"Már hazai viszonylatban is látható, hogy az egészséges ivóvízhez való hozzájutás ma is sokszor probléma, főleg a nyári időszakban. Ez várhatóan még inkább probléma lesz" – mondta az InfoRádióban Bufa-Dőrr Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ környezetvédelmi mérnöke.

Magyarországon szerencsésnek mondhatjuk magunkat az ivóvíz mennyiségét és minőségét illetően is. Elsősorban mélységi, védett rétegvízbázisokat használunk ivóvíz-ellátásra, illetve parti szűrésű vízbázisokat – mint például a fővárosban is. Mennyiségi problémák ritkábban vannak, minőségi problémák viszont az elmúlt években annál inkább: a mélységi vízbázisokban lévő arzén okozott gondot.

A szakértő szerint a mára kiépült vízminőség-javító technológiák eredményeképpen viszont már elenyésző számú településen okoz problémát az arzén.

A vízbázisok az olyan felszíni, szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben is védettek, mint például a mikroszennyezők, gyógyszermaradványok.

Az ENSZ jelentése többek között arra mutat rá, hogy a víz 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel, illetve hogy az elmúlt 40 évben évente durván egy százalékkal emelkedett a vízfelhasználás. A hazai viszonyok alapján Magyarországon is jelentős mennyiségű vizet használnak a mezőgazdaságban. "Ismereteim szerint azért viszonylag alacsony százalékban öntözik a mezőgazdasági területeket. Szerencsére

minden vízfelhasználással szemben elsőbbséget élvez az ivóvíz"

– mondta Bufa-Dőrr Zsuzsanna.

A népegészségügyi hatóság adatai alapján Magyarországon az emberek nagyjából 95 százaléka közműves ivóvízzel ellátott. További 3 százalék egyedi vízellátórendszerekből kapja az ivóvizet, melyek régi téeszterületek, külterületi üzemek. A lakosság 2 százaléka, körülbelül 200 ezer ember ivóvízellátása ma is ismeretlen. Ők elsősorban a saját kútjuk vizét használhatják, vagy a közműves vízellátórendszerből, közkifolyóról juthatnak ivóvízhez. Egyik ellátás sem biztonságos, a magánkutas ellátás esetén a mikrobiológiai vízminőség, vagy a nitrit és nitrát okozhat kockázatot. "Az is kockázatos, ha nincsenek tisztában ennek a vízfogyasztásnak a kockázataival" – tette hozzá Bufa-Dőrr Zsuzsanna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×