eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Kormányígéret a vitatott törvényről: amint az egyház nem arra használja az ingatlant, amire kapta, elveszti

Az önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy átadják azoknak az ingatlanoknak a tulajdonjogát, amelyekre az egyházak feladatellátásuk mentén igényt tartanak, az egyházakat pedig törvény kötelezi arra, hogy visszaadják, ha nem oktatási célokra használnák az iskolaépületet – tisztázta az InfoRádióban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az elmúlt hetekben egyebek mellett Óbudán, Újbudán és Békésszentandráson is tiltakozást váltott ki, hogy az egyház igényt tart az önkormányzati tulajdonú épületekre.

Az elmúlt 10-12 évben az egyház számos közfeladatot vett át, egyebek mellett az oktatás, a gyermekvédelem, a szociális és az egészségügyi ellátás területén is.

"Nyilván amikor valaki ellátja ezeket a közfeladatokat, teljesen jogos, hogy azok a területek, épületek, amelyeket erre használ, mindaddig az ő tulajdonukba kerüljön, amíg ezt a tevékenységet folytatják. Ez praktikus dolog, mert mind pályázatokon keresztül, mind a jó gazda szemével jobban tudnak rá vigyázni ezekre az épületekre" - fogalmazott az InfoRádióban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Békésszentandrás, Újbuda

Békésszentandráson a helyrajzi szám alapján érintett ingatlan 1 milliárdos önkormányzati vagyont képvisel, a területen nem csak az egyház által működtetett oktatási intézmény található. Sinka Imre polgármester az InfoRádiónak azt mondta, összesen 40 ezer négyzetméterből 3 ezer, amit az iskola használ, elfoglal.

"Mellette van egy 40 fős, önkormányzati szálláshely, közmunkaprogramunk központja, szőnek a közmunkásaink például persze szőnyeget, ugyanezen a területen található majdnem egy hektáron a közmunkaprogram mezőgazdasági mintakertje. Van még egy műfüves futballpályánk is" - ecsetelte.

Újbuda polgármestere, László Imre az egyeztetést és a kárpótlást hiányolja; a XI. kerületben négy oktatási intézményt kér az egyház, a kerületvezető szerint ezek egyike sem volt korábban egyházi tulajdonban.

"9 milliárd forintnyi piaci értékről van szó, ez az önkormányzat vagyona. Nyilván a kerület ezzel veszít, nekem nincs más lehetőségem, mint tudomásul venni, nem tudjuk magunkat odaláncolni, a kormány a törvény erejével viheti" - fogalmazott László Imre az InfoRádióban.

A félelmek ellen

Az államtitkár hangsúlyozta, a vita helyett a megegyezés a legfontosabb, a törvény pedig mindenkit kötelez.

"Voltak félelmek, hogy az egyház visszakéri, megkapja, majd utána teljesen másra fordítja az ingatlanokat vagy eladja; nem teheti. Amíg például az oktatási tevékenység ott zajlik, addig kaphatja meg tulajdonba, abban a pillanatban, amikor nem arra használják az egyházak az ingatlanvagyont, amire kapták, vissza kell adniuk, és akkor visszaszáll az önkormányzat tulajdonába" - jelentette ki Soltész Miklós.

Hozzátette, a törvényt decemberben a parlament négyötödös többséggel fogadta el, csak a Momentum és a DK szavazott ellene, a többi párt támogatta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×