A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a Budapesti Klímaügynökség kedvező kamatozású, komoly támogatású pénzeszközöket biztosítson a lakosság energiahatékonysági beruházásaihoz, elősegítve a lakásállomány energiaszintjének csökkentését – mondta az InfoRádióban Ámon Ada, megjegyezve: Budapest összes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 40 százaléka lakossági eredetű.

A főpolgármester klímaügyi főtanácsadója úgy véli, egy hathatós programmal, becsatornázva az európai uniós forrásokat, komoly változás érhető el az elkölthető jövedelem, illetve a városban megtartott jövedelem szempontjából, így a rezsiköltségek fluktuációjának kitett háztartások is jobban tudnának tervezni, hiszen alacsonyabbra kerülne a háztartások melegen vagy hidegen tartása.

Mint mondta, olyan hosszú távon gondolkodó, stratégiai látásmóddal rendelkező intézményt kívánnak felállítani, ami első lépésben kifejezetten a lakásállománnyal foglalkozik. Ehhez kell majd olyan pénzügyi konstrukciót rendelniük, ami a háztartásoknak a leginkább megfelel. Természetesen be kívánnak vonni kereskedelmi bankokat, miután a klímaügynökség nem a támogatások kezelésével kíván foglalkozni, hanem a pénzintézetek által kihelyezhető támogatási konstrukciók kidolgozásának irányításával. Bizonyos helyzetekben érdemes lesz „emberekhez közel lévő” önkormányzatokkal is együtt dolgozni – tette hozzá.

A Budapesti Klímaügynökség a nemzetközileg már elterjedt Super ESCO üzleti modellt fogja alkalmazni. A „Super Energy Service Company” lényege olyan szolgáltatás, amely a köz- és a magánszféra együttműködésével biztosítja energiahatékonysági beruházások támogatását, tehát a korábbi Public-Private Partnerships (PPP) konstrukciónál egy bonyolultabb dologról van szó – mondta a tanácsadó.

Hozzátette: az emberek szeretik tulajdonolni a lakásaikat, amiben élnek, így aztán már a 80-as évek végén sok ingatlan – ami korábban szövetkezeti vagy állami tulajdonban volt – privát kézbe került, ez viszont annyira megterhelte a lakosság pénztárcáját, hogy nem maradtak források energiahatékonysági beruházásokra. „Ez nem prioritás” – emelte ki Ámon Ada, aki szerint a háztartások előbb költenek még egy „színesebb” televízióra, mint a szigetelésre.

A mostani helyzetben azonban, amikor a rezsiárak elszabadultak, egyértelműen érezhető az érzékenység a téma iránt. Sokan gondolkodnak például napelemben, ami biztosíthatja az energiaellátásukat. Ennek köszönhetően, illetve hogy egyre többen ébrednek rá, hogy nem ártana takarékoskodni az energiával, várhatóan nagyobb lesz az érdeklődés – mondta a klímaügyi főtanácsadó.

Végül azt is megjegyezte, ha sikerülne a Budapesten található mintegy 28 ezer szilárd tüzelésű kazánt hatékonyabbá tenni, tudatosabb vagy környezetbarátabb megoldásra cserélni, az hathatósan javítaná a város levegőminőségét, ezáltal a várható élettartamot is.