Az ukrajnai háború kitörésének egyéves évfordulóján terjedelmesebb interjút adott Orbán Viktor a Kossuth rádiónak. Elsősorban arról beszélt, hogyan változott a világ és benne Magyarország helyzete.

A TELJES INTERJÚT ITT HALLGATHATJA MEG.

"Én is láttam azt az írást, amelyet Soros György publikált még 1992-1993-ban. Arról beszélt, hogy az oroszokat előbb-utóbb csak le kell győzni, katonailag is, és miután a nyugati demokráciák rosszul viselik, hogy katonáik meghalnak egy tőlük távoli területen, a térségben élő katonákat kell alkalmazni, ez a gondolkodás nem idegen az angolszász észjárástól" - reagált egy brit történész cikke kapcsán.

Számára nem világos, hogy mi a hadi cél, egyik oldalról sem.

Megérti Ukrajna védekezését és jogosnak is tartja, de kérdései vannak:

• meddig akarják visszaszorítani az oroszokat
• mi lesz Krím helyzete?

"Nagyon pontosan kell tudnunk, hogy mi a cél, de konkrétan. Sok a tisztázatlan kérdés" - nyomatékosította.

Szerinte hiba volt összeurópaivá tenni a háborút, és az is, hogy nem tisztázódott, meddig megy a kontinens Ukrajna megsegítésében.

Egy év múlva szerinte a helyzet még nehezebb lesz, még több ember fog meghalni.

Emlékeztetett, Németország először csak sisakokat küldött, de a belesodródás következő lépése már az lehet - bár nem akar jós lenni -, hogy valamiféle békefenntartó csapatok mennek Európából a háborús övezetbe.

"Ha valaki ismeri a számokat, jól látszik, mennyit költ Oroszország a fegyverzete fejlesztésére. Ezt nagyságrendekkel haladja meg a nyugatit, az amerikai kiadás viszont meghaladja mindenkiét. A realitások világosak. A világon ma nincs senkinek esélye arra, hogy a NATO-t megtámadva sikert érjen el" - tisztázta, ahogy azt is, ha támadás éri a NATO-t, azonnal hadi kötelezettségek lesznek.

Ugyanakkor aláhúzta, a NATO védelmi szövetség, együttesen támadást nem indíthat, ez esetben "visszalép" egyet.

Határozati javaslat, ENSZ-közgyűlés

Orbán Viktor ezt követően utalt a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén bejelentett határozati javaslatra a háborúval kapcsolatban.

"Minden józan számítás szerint ezt a háborút nem lehet megnyerni, Oroszország nem tud győzni, de Oroszországot sem lehet megverni atomhatalomként. Csak az áldozatok száma fog nőni, iszonyatos veszteségeket szenvedünk el mint emberiség. A józan álláspont tehát a tűzszünet. De nagyon messze vannak az álláspontok, tárgyalni kell, még ha hosszan is" - ecsetelte a miniszterelnök, aki minél hamarabbi tűzszünetet szorgalmazott.

Az ENSZ-közgyűlés friss határozatát is citálta: ne legyen az a veszély, hogy bárki akarata ellenére belevonódjon a háborúba - foglalta össze.

Jelezte, a magyar az egyetlen nemzet, amely nem háborúzik, mégis emberáldozatai vannak most Ukrajnában a besorozott kárpátaljaiak révén.

Svéd, finn NATO-tagság?

Szólt még Svédország és Finnország várható NATO-tagságáról, amelyet viszont a napokban vita tárgyává tett a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülése.

A kormányfő jelezte, meg kell hallani Törökország mint szövetséges aggodalmait.

"Figyelni kell a törökök aggodalmaira, mert a folyamat a végén el fog akadni" - utalt a török, terrorizmussal kapcsolatos aggályokra.

Mindent egybevetve azért jelezte, bár "a képviselők nem túl lelkesek", mégis úgy terjesztették be a kormányhatározatot, hogy a parlament támogassa a svédek és a finnek felvételét a NATO-ba.

A magyar szempontról elmondta, kérdésként vetődik fel, hogy hogyan lehetséges, hogy a két országban "gátlástalan hazugságokat terjesztenek Magyarországról? Álljon meg a menet!" A tisztázó beszélgetést tehát ő is szükségesnek nevezte, ami két delegáció indítását jelenti a két északi országba.

"Ha Svédország és Finnország tisztességes hozzáállást vár, ők is legyenek tisztességesek" - mondta.

Infláció - "szankciós rezsim" - spekulánsok

A pénzromlás ütemét látva az első kérdése az, "miért lettek szankciók?"

"Kezdettől fogva világossá tettük, hogy ez nem jó útvonal, ismerjük a történelemből... egy európai és Oroszország ellen irányuló szankciós rendszer azonnali károkat okoz Magyarországnak. Akinek sem energiája, sem tengere nincs, oda csövön jön az energia, Magyarországon pedig olyan csövek vannak, amelyeknek egyik vége Oroszországban van" - jelentette ki, indokolva, miért ellenzi a "szankciós rezsimet".

Szerinte a szankciók miatt kieső 4 ezer milliárddal tudna mit kezdeni a kormány, a családok vagy az innovációs ágazat is megkaphatná, de "ezt a pénzt kiveszik a magyarok zsebéből" az "elszabott szankciókkal".

Orbán Viktor szerint a magyarok nincsenek rossz véleménnyel a saját előrelátó-képességükkel kapcsolatban, de "másoknak is van esze", "itt jönnek be a spekulánsok".

"Vannak, akik spekuláltak a szankciókra és következményeire, tudták, hogy majd Amerikából kell behozni energiát és LNG-terminálokat kell építeni. Soros György és jó néhány pénzügyi alap előre látta, hol kell letenni a pénzt, hogy az megtérüljön" - részletezte.

Ezzel kapcsolatban kijelentette, fogadni is szabad arra, hogy az év végére mégis egy számjegyű lesz az infláció.

"A szervezet még beteg, lázas, de már megkapta az injekciót. Márciusban már érzékelhető lesz a hatás" - fogalmazott Orbán Viktor.

Gyermekvédelem

Végül a napvilágot látott pedofilbotrányról beszélt.

"A gyerek különleges helyet foglal el a szívünkben, Magyarországon a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőttek azt várják el egymástól, hogy megvédjék a gyerekeket, mert leselkednek rájuk mindenféle veszélyek. Ha valaki elveszi a szülőktől a gyermekvédelem jogát, az vét. Van teendőnk az ügyben, nekem is személyesen, a ma délutánt erre szánom, találkozom a belügyminiszterrel. Én is fel vagyok indulva. Hol voltak a felnőttek?"