Hamvazószerda a kereszténység nagyböjti időszakának kezdete.

Mohos Gábor katolikus pap, esztergom-budapesti segédpüspök az InfoRádiónak elmondta, húsvétra készül 40 napos böjttel az egyház, ez a 40 nap Jézus böjtjére utal, arra való emlékezés, annak egyfajta átélése.

"Ezt a 40 nap húsvét előtt úgy számolják, hogy a vasárnapok nincsenek benne, így esik hamvazószerdára a böjt első napja" - tisztázta Mohos Gábor.

Jelentőségéről elmondta,

az ember felismeri, hogy rossz dolgokat is tesz,

nem csak jókat.

"Amikor az ember felismeri, hogy bűnös, akkor megbánja a vétkeit. Az egyház erre külön időt biztosít a nagy ünnepek, különösen húsvét előtt."

A hamvazószerda rítusa az, hogy hamuval megjelölik az ember homlokát - ez történik a hamvazószerdai szentmisék alkalmával, illetve a legközelebbi vasárnapon is van erre lehetőség -, ez a bűnbánat nagyon

ősi jelképe, már Jónás könyvében is szerepel, amikor Ninive királya hamuba ül annak jeleként, hogy bánja mindazokat a bűnöket, amiket elkövetett.

Mint hozzátette, az egész nagyböjtre kiterjed, amikor azt kéri az egyház, hogy többet imádkozzunk, tegyünk jót másokkal és böjtöljünk, tartózkodjunk a szórakozásoktól kikapcsolódáskor, a farsang ugyanis a keddi nappal véget ért.

A nagyböjtöt néhány a múlt századig még jóval szigorúbban vették, 1966-ban aztán megváltozott a katolikus egyház böjti előírása, enyhébb lett.

"Hamvazószerda és nagypéntek napjaira megmaradt a szigorú böjt: 14 év fölött aki hívő, és tartja ezeket az egyházi előírásokat, az nem eszik húst, illetve 18 és 60 éves kor között csak háromszor étkezünk, és ebből egyszer lakunk jól" - mondta Mohos Gábor püspök atya, hozzátéve, ha valakinek egészségügyi problémája van, az felülírja az egyházi előírásokat.

Továbbá nagyböjt péntekjein a hústól mindenképpen tartózkodni kell - 14 év fölött -, de sokan szigorúbb böjtöt tartanak, a szerdát is beveszik a péntek mellé, illetve a böjt "kenyér-víz" formát is ölthet, de Mohos Gábor hangsúlyozta, az előírás már valóban kevésbé szigorú, mint régen.