A Győr Megyei Jogú Város választásiiroda-vezetője, Nagyné László Edit hirdetményben tette közzé, hogy Pollreisz Balázs népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyárat létesítsenek?” – írja a Kisalföld.

Ez az egyik legújabb fejlemény akkumulátorgyár-ügyben. A vita hetekkel ezelőtt lángolt fel, amikor kiderült, hogy Debrecenbe egy hatalmas kínai gyár települne, de menjünk sorjában.

Gödi példa

Gödön évekkel ezelőtt épült egy akkumulátorgyár, és ezt a dél-koreai üzemet az utóbbi egy-két évben hatalmasra fejlesztették. Egy helyi csoport azóta is vívja harcát az üzem ellen. A Göd-ÉRT Egyesület legutóbbi posztja szerint "mi Gödön öt éve tűrjük, szenvedjük az ország egyik első akkumulátorgyárának ártalmait".

Az itteni fő fájdalom, hogy "a 2,5 km hosszan, a lakott területekkel párhuzamosan elterülő gyártól legfeljebb 600 méter távolságra egy több ezer embernek, jórészt kisgyermekes családoknak otthont nyújtó lakópark, illetve Alsógöd városrész kertes házai találhatók. Az itt élők túl azon, hogy részesülnek a zaj- és fényszennyezésben, emellett

az egész város szembesülhet a külföldi munkavállalók eltérő kultúrájából adódó együttélési problémákkal".

A gyár jelentős adóbevételhez juttatná az önkormányzatot, de ezt a 2019-es önkormányzati választások után, amelyen ellenzéki siker született városban, a kormány egy huszárvágással elvette. 2020 májuásban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot. Az elsőként Gödnél életbe lépett szabályokat – amelyeket a város polgármestere az Alkotmánybíróságnál próbál(t) megtámadni – e szerint a jövőben máshol és hosszabb távon is alkalmazni kívánja a kormány. A lényeg, hogy a milliárdos bevétel elosztásáról ezek után a kormánypárti többségű megyei közgyűlés, különböző pályázati megoldásokat közbeiktatva, dönt, mert ez jobban szolgálja a térség érdekeit. Így aztán az ország egyik leggazdagabb városa, Dunakeszi is százmilliókkal gazdagodott.

Ennyit erről a tusakodásról, de nézzük a mostani casus bellit, a debreceni gyár ügyét.

Debreceni népszavazás

A kormány nem látja indokoltnak a tiltakozások ellenére sem, hogy népszavazást tartsanak a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról – mondta Gulyás Gergely egy február elejei Kormányinfón. Kínai lapinformációk szerint ugyanis a magyar kormány 800 millió eurós, 320 milliárd forintos támogatást ad a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár megvalósításához. Gulyás Gergely szerint ez így nem igaz, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a 3000 milliárd forintos beruházáshoz a debreceni ipari parkban komoly fejlesztésekre van szükség, ennek a költsége "százmilliárdos nagyságrendű", de ennek az elvégzésére egyébként is szükség lenne.

"A magyar kormány általános elvárása, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat kell betartani. Ez az állami támogatás előfeltétele" – mondta a miniszter, és kérdésre arra is kitért, hogy a helyi tiltakozások nyomán tervezett országos és helyi népszavazásokat a kormány nem látja indokoltnak.

Ennek alapján az Index a helyszínen nézett utána, hogy a debreceniek mennyire lelkesednének egy népszavazásért már csak azért is, mert állítólag 12 ezer aláírást összegyűlt a gyár ellen. A lap riportja szerint a két szervező abszolút civil, tehát nem tartoznak a kormánnyal gyakran konfrontálódó szervezetekhez.

Horváth Nándor László és Völgyesi Márton sok mindenről beszél. Kételkedik abban, hogy lenne helyben kilencezer munkára fogható ember, aggódnak a remek termőterületekért, és persze szóba kerül a vízkérdés is. Mindezt összegezendő Horváth Nándor azt mondta:

"A kínaiak is beismerték, ez olyan beruházás, ami globálisan zöld, lokálisan viszont szennyező."

Az InfoRádióban Antalóczy Tibor, a villanyautosok.hu portál főszerkesztője arról beszélt, hogy "világgazdasági szinten az akkumulátorgyártás óriási piac, és az ebben való részvétel óriási lehetőség, a beruházások ezen része tehát vitathatatlan". A vízkérdést ő sem kerülte meg és elgondolkodtatónak mondta, hogy nem a debreceni beruházás az egyetlen, amelyik titkolózik, az összes többi akkumulátorgyártó üzem sem teszi nyilvánosan közzé, hogy mennyi vizet és energiát használ fel a gyártás során.

Politikai haszon

Az aggályokon túl kérdés az is, hogy a politikai részvevők közül kik profitálhatnak vagy veszthetnek az akkumulátorvitában. Mindenesetre az LMP még január 23-án nyújtotta be népszavazási kezdeményezését az alábbi kérdésben: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Ahhoz, hogy az országos népszavazást biztosan kiírják, 200 ezer aláírást kell gyűjtenie a pártnak. 100 ezer összegyűjtött aláírás esetén az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást. Az LMP eleinte helyi népszavazást akart, de aztán meggondolta magát, így azt a Momentum szervez.

Február 20-ra, azaz mára ellenzéki kezdeményezésre az akkumulátorgyárak ügyében összehívták az Országgyűlést. A parlamenti vitához persze az is kellene, hogy határozatképes legyen az ülés. A kormánypártoknak ez nem mindig áll az érdekükben az ilyesfajta ellenzéki kezdeményezéseknél. Így történt ez most is, ahogy azt keretes írásunkban olvashatja.