Infostart.hu
eur:
354.99
usd:
304.85
bux:
131776.15
2026. május 27. szerda Hella
Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt a meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2022. május 19-én. Mellette  Csepreghy Nándor (b).
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Lázár János egy építési blognak: a magyarok felé billenjen a mérleg nyelve

A szakminiszter úgy látja, az építésgazdaság az egyik olyan terület, ahol a nemzeti érdek megfogható, ahol nem kell kiengedni nemzeti kézből a tulajdont. A logisztika lehet a másik, az élelmiszeripar pedig a harmadik.

Interjút adott Lázár János építési, beruházásügyi és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége blogjának, a Spakli21-nek. Közölte, tárcája előterjesztette az állami beruházások rendjéről szóló törvényt, ami "mindent meg fog változtatni", az egész építőipari struktúrát is.

"Miután az állami beruházások 30 százalékban képviseltetik magukat az összberuházásokon belül, ezért befolyással vannak minden beruházás lefolyására. De a mi kezünkben van a szabályozásnak az a része is, ami

  • az építészetet,
  • az építésügyet,
  • az építésgazdaságot,
  • az építéshatóságot,
  • az építésfelügyeletet

illeti, azt is meg fogjuk változtatni, a napokban hagyta jóvá a kormány a 69 oldalas koncepciót" - jelentette be.

A logisztika felügyelete szintén jelentős változáson megy át közlése szerint.

Lázár János úgy látja, az építésgazdaság az egyik olyan terület, ahol a nemzeti érdek megfogható, ahol lehet nem kiengedni nemzeti kézből a tulajdont, a logisztika lehet a másik, az élelmiszeripar pedig a harmadik.

Felidézte, miniszterként az első dolga volt tavaly, hogy több ezer milliárd forintnyi beruházást leállítson Magyarországon, amire az infláció elszállása miatt volt szükség, a beruházások azonban nincsenek kidobva, csak elhalasztva, és 5 ezer milliárd forintnyi beruházás pedig most is folyamatban van.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az "újraindulásra" időzítve hoztak egy kormányrendeletet, amely azt szabályozza, hogy ha valaki állami beruházás résztvevője (vállalkozója), azzal megosztják a felelősséget.

"Nem akarjuk elmismásolni, hogy a kivitelezőkkel nyelessük le a többletköltségeket. Van, ami indokolt, van, ami nem. Ezt kell szétszálazni, alapanyagtípusonként.

Ebbe az államnak pénzt kell invesztálnia" - húzta alá.

Azt is bejelentette, hogy minden minisztériumnak készítenie kell egy állami beruházási tervet, amely lista nyilvános lesz.

"Minden vállalkozó tudni fogja, hogy a magyar állam mit és hol akar építeni, és ezt mikor akarja megtenni" - magyarázta.

Azt várja, hogy

az állami beruházások piaca ettől kiszámíthatóbb lesz, az utak, iskolák, kórházak építése, felújítása átláthatóbb lesz előzetesen az építőipar számára.

Érzékeli, hogy támadják a beruházások előkészítésének "nyújtásával", de szerinte ez egy fontos időszak, "többet kell foglalkozni azzal, hogy mit építünk, és azt hogyan tudjuk fenntartani".

Azt is elmondta, a közbeszerzésnél nem az ár fog kizárólag számítani a pályázatnál, hanem a minőség és a hozzáadott érték is, ehhez pedig egy mechanizmus létrehozását ígérte. Ezen túl pedig arra fog törekedni, hogy az európai keretek közt "a magyarok felé billenjen a mérleg nyelve".

"Okosabban, dörzsöltebben; így kell lehetőséget teremteni, és ebbe be akarom vonni a szereplőket, nem hatalomból dönteni" - mondta, külön kiemelve Koji László ÉVOSZ-elnök szerepét a folyamatban.

Azt is megígérte, hogy nem "jóléti", hanem fejlesztési beruházásokra készül most az állam.

"Olyan beruházásokra, amelyekkel a pénz pénzt fial. Könnyen lehet, hogy

kevesebb lakás épül, de sokkal több közmű-infrastruktúra"

- hozott egy példát.

Nagyon nagy kockázatnak nevezte a háborút, hisz hatalmas veszélyt jelentene, ha EU-s vagy NATO-ország belesodródna a háborúba.

"Másfél-két év legalább" - ezzel számol a kormány szakértői vélemények alapján.

A történelemkönyvekben erről a korszakról azt szeretné olvasni, hogy két zavaros évtized után 2030-ra Magyarország visszavette régiós vezető szerepét, amelyet ezer éven át betöltött. Ezen az úton szerinte jól haladunk, persze a háború nem könnyíti meg a helyzetünket.

Címlapról ajánljuk
Az Országgyűlés visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az Országgyűlés visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének visszavonásáról szóló javaslat tárgyalásával, majd határozathozatalával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés, amely 133 igen, 37 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett kivételes eljárásban döntött is az ügyben. Ezzel hatályát veszti a büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló 2025-ös törvény.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Kapitány Istvánnak üzent a vezető: szükség van egy API-szabvány bevezetésére

Kapitány Istvánnak üzent a vezető: szükség van egy API-szabvány bevezetésére

Petis László, az IL-PE Kft. cégvezetője az energiamenedzsment digitalizálásáról tartott előadást, amelyben kiemelte: a mesterséges intelligencia csak tiszta, hibátlan adatokkal képes hatékonyan támogatni a vállalati döntéshozatalt. A szakember szerint az Excel-alapú megoldások helyett API-kapcsolatokra kell áttérni, amelyek lehetővé teszik a szoftverek közötti automatikus adatcserét. Bemutatta saját fejlesztésű rendszerének előrejelző képességeit, kitérve a rendszerhasználati díjak optimalizálására és különböző megtérülési számításokra. Petis Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez fordulva hangsúlyozta: egyetlen API-szabvány bevezetése elindíthatná a magyar energetikai AI-ökoszisztémát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×