Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A man giving bribe money in a brown envelope to another businessman in a corruption scam
Nyitókép: Atstock Productions/Getty Images

Magyarországon a legnagyobb a korrupció az unióban – elkészült a Transparency International jelentése

Magyarország 2022-ben 42 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett.

Tovább romlott a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index (Corruption
Perceptions Index – CPI) legfrissebb eredményei szerint: Magyarország 2022-ben 42 pontot
szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé
fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett,
1 pontot és 4 helyezést rontva az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez világviszonylatban
közepes teljesítménynek tekinthető, az Európai Unión belül azonban Magyarország az utolsó
helyre csúszott vissza – derül ki a Transparency International (TI) közleményéből.

Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Csehország és Szlovénia, más európai országokkal egyetemben 56 ponttal a 41. helyezést érte el. Lengyelország 55 ponttal a 45., Szlovákia 53 ponttal a 49., Horvátország 50 ponttal az 57. pozíciót szerezte meg a TI korrupciós rangsorában.

A TI-jelentés szerint Magyarország 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött.

Az uniós pénzek kiszabadítása érdekében tett kormányzati intézkedések hatását a CPI (Korrupció Érzékelési Index) most közzétett legfrissebb eredményei – a felmérés hosszú átfutási ideje miatt – még nem tükrözik – olvasható a dokumentumban.

A jelentés leszögezi:

az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott kormányzati lépések a NER-es időszak egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők.

A korrupció melegágya a közbeszerzés – írta TI. Úgy fogalmaznak, hiába volt Magyarország az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje, az uniós pénzek beáramlása nem járult hozzá sem a hatékonyság, sem pedig a vállalkozások számával mért gazdasági aktivitás növekedéséhez, továbbá az egyenlőtlenségek sem csökkentek, ellenben nőtt a korrupció.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×