A december végi és január eleji időszak kiemelt forgalmat hozott a magyarországi fürdőknek és szállásadóknak. A vendégszámot nézve 2022 összességében olyannak tekinthető, mint a legutóbbi „békeév”, tehát a 2019-es, bevételben pedig meg is haladta – tudtuk meg a Magyar Fürdőszövetség főtitkárától.

"Nem elfelejtendő azonban, hogy az elmúlt esztendőben a működési költségek drasztikusan megemelkedtek, így a hosszú távú fennmaradás számos fürdő esetében bizonytalanná vált, azzal együtt, hogy a téli szünetet követő január–februári időszak egyébként is holtszezonnak tekinthető" – emelte ki Balogh Zoltán, arra is felhívva a figyelmet, hogy miután a lakosság is a bőrén érzi az áremelkedéseket, elsősorban az alapszükségletekre költenek az emberek, és csak akkor mennek fürdőbe, ha marad rá pénzük. A fürdők emiatt attól félnek, hogy a korábbiaknál is jelentősebb visszaesés lesz az év elején.

A fürdőszövetség főtitkára szerint nem vitás, hogy a fürdők is áremelésre kényszerültek, de ennek mértéke még így is nagyban elmarad a költségnövekedéstől. Hozzátette: a fürdők jellemzően több lépcsőben emelik az áraikat, így tesztelve a piacot, mi az, amit a vendégkör még elvisel. Megjegyezte, a képet az is árnyalja, hogy a fürdők jelentős része – bő 85 százaléka – önkormányzati vagy többségi önkormányzati tulajdon van, számukra pedig

az elmúlt év nyaráig a jogszabályok nem engedték az áremelést.

„Az általános energiaár-emelés és az ebből következő beszállítói áremelések következtében decemberben, illetve most januárban a fürdők zöme újabb áremelésre kényszerül” – fogalmazott.

A fürdőbezárások miatt a környező szálláshelyek is lehúzhatják a rolót, Balogh Zoltán közölte, ezt a veszélyt már jelezték is a döntéshozóknak, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és a kormányzatnak is: egy tanulmányban mutatják be a fürdőágazat működését, illetve lehetséges kitörési pontjait. Meglátása szerint

a magyar turizmus motorját a fürdők jelentik, ezért, ha egy bezár, akkor az adott desztinációban drasztikusan visszaesik a forgalom.

„Ha nincs attrakció, miért is jönne a vendég?” – tette fel a kérdést a főtitkár, és hozzátette: ezért is sérelmes, hogy a fürdők lényegében kimaradtak a turisztikai akciótervből. A szövetség úgy véli, a SZÉP-kártya zsebeinek megszüntetésén túl, amit egyébként nagyon fontosnak tartanak, egyéb intézkedésekre is szükség lett volna, hogy a fürdők életben tartása révén az egész turisztikai ágazat hosszú távú működése biztosítottá váljék.

"Megkeresésükre konkrét válasz még nem érkezett, de folyamatosak az egyeztetések és zajlanak az adatszolgáltatások" – tette hozzá. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb a fürdők is sorra kerülnek, hiszen – mint emlékeztetett – december végén újabb mentőcsomag érkezett, aminek köszönhetően a hotelek és a vendéglátóegységek is bekerültek az energetikailag támogatott vállalkozások közé.

Végül arra is kitért, hogy a túlélés érdekében a fürdők a január–februári holtszezonban leginkább a költségcsökkentésen dolgoznak, bizonyos részlegek bezárásával, esetleg a működési időszak csökkentésével, ha nem zárnak be teljesen. Kiemelte: az viszont

szóba sem jöhet, hogy kollégáktól váljanak meg,

hiszen a speciálisan képzett munkaerő későbbi visszaszerzése megoldhatatlan lenne. Emellett korábbi tartalékok felhasználásával igyekeznek kihúzni a nyári hónapokig, amikor a legnagyobb forgalomra számítanak az iskolai szünetnek köszönhetően.