Infostart.hu
eur:
364.89
usd:
326.53
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Pixabay

A bolti műfenyők súlyosabb környezeti kárt okoznak, mint gondolnánk

A karácsony kötelező tartozéka a fenyőfa, azonban nem mindegy, milyent veszünk. A megvett műfenyőnket ugyanis húsz éven keresztül kéne használnunk, hogy kisebb környezeti lábnyomot hagyjunk, mint az igazi fenyőkkel.

A műfenyő dekoratív változatai egyre népszerűbbek hazánkban, ám korántsem biztos az, hogy ezzel a környezetünket védjük – írja a pénzcentrum.hu.

Az IKEA tavaly karácsonykor készített reprezentatív kutatásából kiderült: a magyarok 45,8 százaléka a mai napig a műfenyő mellett dönt, míg mindössze 36 százalékunk teszi le a voksát az igazi fa mellett. A többi, 8,8 százalék vásárló földlabdás fenyőt vásárol, amely később visszaültethető a természetbe. A válaszadók 3,3 százaléka döntött az alternatív megoldások mellett, amik messze a legkörnyezetkímélőbbek a lehetőségek közül.

Farkas Mihály, az Örs vezér téri IKEA értékesítési vezetője szerint a tárolási lehetőségek kulcskérdések lehetnek a műfenyő kérdésben. Bár a műfenyő elméletben többször is használható, azonban nem használjuk őket olyan hosszú ideig, hogy megtérüljön.

Egy 2009-ben készült életciklus-elemzés alapján

a Kínában gyártott műfenyő környezetterhelése egyenlő a vágott fenyővel, ha húsz évig használjuk.

Ez azonban ritkán valósul meg, mert általában inkább hat évig használják őket. Ráadásul legtöbb esetben PVC-ből készülnek, aminek a hulladékkezelése nincs megoldva. Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke szerint a műfenyő húsz évnyi használatához oda kell figyelnünk a megfelelő tárolásra és a rendeltetésszerű használatra is.

Vágott fenyő esetében érdemes hazai termesztésű fát választani, de van, ahol lehetőség van kép alapján kiválasztani, hogy melyik fát szeretnénk, így csak azokat vágják ki, amiket ténylegesen meg is vásárolnak. Urbán Csilla szerint ezzel is csökkenthetjük a feleslegesen kivágott fák számát, ráadásul

a károsanyag-kibocsátás is kevesebb lesz, ha nem külföldről behozott karácsonyfát választunk.

Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy a különböző fenyők esetében változik az is, hogy mennyi idő alatt nőnek meg 1-1,5 méteresre legalább, hogy már el lehessen adni őket. A nordmann fenyőt hároméves korban ültetik ki, majd 7-8 éven keresztül nevelik őket, addigra lesz körülbelül másfél métere. A lucfenyő és az ezüstfenyő már 5-6 év alatt megnő, azonban ez már egy olcsóbb kategóriába tartozik: részben a növekedése miatt, részben pedig azért, mert hamar elhullajtják a tűleveleiket a meleg lakásban.

Környezetbarátabb megoldásként lehet venni cserepes vagy földlabdás fenyőket is, amit kiültethetünk az ünnepek után. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy az ünnepeket túl is éljék a fenyők, így a karácsony előtt inkább hűvösebb helyen tároljuk, és fokozatosan szoktassuk a benti hőmérséklethez.

Egyre népszerűbbek az alternatív karácsonyfák: ha a kertben van fánk, akkor érdemes azt feldíszíteni, de nagyobb beltéri növényünk is avanzsálhat karácsonyfává, nem muszáj fenyőnek lennie. A kreatív megoldásokhoz tartozik a könyvekből állított "fenyőfa", vagy a falra, karácsonyfa alakjában felhelyezett izzósor. Kevesen vannak, akik egyáltalán nem állítanak fát – osztotta meg Farkas Mihály, az Örs vezér téri IKEA értékesítési vezetője a tapasztalatait.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×