Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Nyitókép: Pixabay

A bolti műfenyők súlyosabb környezeti kárt okoznak, mint gondolnánk

A karácsony kötelező tartozéka a fenyőfa, azonban nem mindegy, milyent veszünk. A megvett műfenyőnket ugyanis húsz éven keresztül kéne használnunk, hogy kisebb környezeti lábnyomot hagyjunk, mint az igazi fenyőkkel.

A műfenyő dekoratív változatai egyre népszerűbbek hazánkban, ám korántsem biztos az, hogy ezzel a környezetünket védjük – írja a pénzcentrum.hu.

Az IKEA tavaly karácsonykor készített reprezentatív kutatásából kiderült: a magyarok 45,8 százaléka a mai napig a műfenyő mellett dönt, míg mindössze 36 százalékunk teszi le a voksát az igazi fa mellett. A többi, 8,8 százalék vásárló földlabdás fenyőt vásárol, amely később visszaültethető a természetbe. A válaszadók 3,3 százaléka döntött az alternatív megoldások mellett, amik messze a legkörnyezetkímélőbbek a lehetőségek közül.

Farkas Mihály, az Örs vezér téri IKEA értékesítési vezetője szerint a tárolási lehetőségek kulcskérdések lehetnek a műfenyő kérdésben. Bár a műfenyő elméletben többször is használható, azonban nem használjuk őket olyan hosszú ideig, hogy megtérüljön.

Egy 2009-ben készült életciklus-elemzés alapján

a Kínában gyártott műfenyő környezetterhelése egyenlő a vágott fenyővel, ha húsz évig használjuk.

Ez azonban ritkán valósul meg, mert általában inkább hat évig használják őket. Ráadásul legtöbb esetben PVC-ből készülnek, aminek a hulladékkezelése nincs megoldva. Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke szerint a műfenyő húsz évnyi használatához oda kell figyelnünk a megfelelő tárolásra és a rendeltetésszerű használatra is.

Vágott fenyő esetében érdemes hazai termesztésű fát választani, de van, ahol lehetőség van kép alapján kiválasztani, hogy melyik fát szeretnénk, így csak azokat vágják ki, amiket ténylegesen meg is vásárolnak. Urbán Csilla szerint ezzel is csökkenthetjük a feleslegesen kivágott fák számát, ráadásul

a károsanyag-kibocsátás is kevesebb lesz, ha nem külföldről behozott karácsonyfát választunk.

Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy a különböző fenyők esetében változik az is, hogy mennyi idő alatt nőnek meg 1-1,5 méteresre legalább, hogy már el lehessen adni őket. A nordmann fenyőt hároméves korban ültetik ki, majd 7-8 éven keresztül nevelik őket, addigra lesz körülbelül másfél métere. A lucfenyő és az ezüstfenyő már 5-6 év alatt megnő, azonban ez már egy olcsóbb kategóriába tartozik: részben a növekedése miatt, részben pedig azért, mert hamar elhullajtják a tűleveleiket a meleg lakásban.

Környezetbarátabb megoldásként lehet venni cserepes vagy földlabdás fenyőket is, amit kiültethetünk az ünnepek után. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy az ünnepeket túl is éljék a fenyők, így a karácsony előtt inkább hűvösebb helyen tároljuk, és fokozatosan szoktassuk a benti hőmérséklethez.

Egyre népszerűbbek az alternatív karácsonyfák: ha a kertben van fánk, akkor érdemes azt feldíszíteni, de nagyobb beltéri növényünk is avanzsálhat karácsonyfává, nem muszáj fenyőnek lennie. A kreatív megoldásokhoz tartozik a könyvekből állított "fenyőfa", vagy a falra, karácsonyfa alakjában felhelyezett izzósor. Kevesen vannak, akik egyáltalán nem állítanak fát – osztotta meg Farkas Mihály, az Örs vezér téri IKEA értékesítési vezetője a tapasztalatait.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×