eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az ellenzék semmiről sem tud, ha Márki-Zay Péter mozgalmának kampánypénzeiről van szó

Az ellenzék azt állítja, hogy semmi köze ahhoz a legkevesebb 1,8 milliárd forinthoz, amelyet Márki-Zay Péter mozgalma kapott külföldről, majd költött az ellenzéki kampányra. A volt miniszterelnök-jelölt viszont arról beszél, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Tovább bugyborékol az ellenzék számára nyújtott milliárdos külföldi kampánytámogatás ügye. Pontosabban az ellenzéki pártok hallani sem akarnak arról, hogy ők kaptak volna külföldről támogatást. Ehhez képest Márki-Zay Péter a minap is arról beszélt, hogy a 1,8 milliárd forintos összeg számára is „kellemes meglepetés” volt. Hangsúlyozta azt is, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Az Action for Democracy nevű szervezettől érkező hatalmas összegek eredetének elsőként a 24.hu eredt a nyomába és az Infostart is rendeszeresen írt róla.

Az ügy lényege, hogy az MMM nevű, Márki-Zay Péter által vezetett mozgalom 1,8 milliárd forintot kapott egy szervezettől. Ha pártként működtek volna, ők azt állítják, hogy nem, akkor ez tiltott finanszírozásnak minősülne. A pénzről egyébként pont a volt miniszterelnök beszélt még augusztusban, és ennek alapján kezdett el duzzadni a politikai botrány. Mégis, Márki-Zay Péter szeptember végén is büszke volt arra, hogy külföldről ennyien és főleg ilyen értékben szimpatizáltak az ellenzékkel.

Egy feljelentés után azonban nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett külföldi támogatás ügyében. Erről akkor a Magyar Nemzet is írt, nevesítve, hogy sikkasztás és pénzmosás gyanúja van az ügy mögött.

Azóta a kormánypártok az ellenzéket "dollárbaloldalnak" hívják és már a parlamentbe is bevitték az ügyet. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén azt javasolta, hogy oldják fel a titkosítás alól azt a titkosszolgálati jelentést, amely ezzel foglalkozik. Erről a Facebookon posztolt is, amelyhez azonnal hozzászólt Márki-Zay Péter is.

Azt írta a hódmezővásárhelyi polgármester: "Remélem, nem csak blöffnek szánják és valóban nyilvánosságra hozzák a jelentést. Így végre kiderül, hogy az egész, amit művelnek, a szokásos lejáratókampányuk része. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártunk el, továbbá pedig eddig sem titkolóztunk, ezért is hoztuk nyilvánosságra a teljes elszámolásunkat."

Hogy valami mégsem teljesen tiszta, azt bizonyítja, hogy az ellenzéki pártok hallani sem akarnak erről a pénzről. A 24.hu megkérdezte őket és egységesen elutasítják azt, hogy bármiről is tudtak volna.

Válaszaik terjengősek, de mindegyiknek az a lényege:

nem tudtak róla, és nem kaptak egy fillért sem belőle.

Mindenesetre most úgy tűnik, hogy az ellenzéki költségvetés 3 és félmilliárd lehetett az április választás előtt, ebből a hat párt bő egymilliárdot dobhatott össze, a többit az MMM biztosította.

Itt jön a képbe a DatAdat nevű cég, amely háttere egyértelműen ellenzéki kötődésű, Szigetvári Viktor szokott nyilatkozni róluk. Ennek a vállalkozásnak az adóhatósággal gyűlt meg a baja, ahogy erről is többször beszámoltunk. Itt azt fontos tudni, hogy ők biztosították az online kampányokat és eléréséket, ami nem olcsó dolog, mondhatni közösségi médiás ügynökségként funkcionáltak.

A kérdés már csak az: egyetlen egy meghatározó ellenzéki politikusnak sem volt fogalma arról, hogy az ilyen jellegű milliárdos kiadásokat mimből fedezik? Erről amúgy először az LMP-társelnök, Ungár Péter beszélt november elején a 24.hu-nak adott interjújában:

dermesztő, hogy sokan nem érzik problémának az amerikai pénzt.

Rögtön megkapta az MMM-től, hogy "álellenzéki".

Nagyjából itt tart most az ügy. Akkor láthatnánk tisztábban, ha azt a bizonyos titkosszolgálati jelentést valóban feloldanák. A Jobbik képviselője mindenesetre támogatja ezt és Márki-Zay Péter mozgalma is áll elébe. Azt írták a Facebookon: Nekünk nincs titkolnivalónk, a Fidesszel ellentétben!

Erre is érkezett azóta válasz. A parlamentben kérdés formájában Soros Györgyöt emlegette egy KDNP-s honatya, mire az igazságügyi tárca államtitkára számos bűncselekményről – úgy, mint sikkasztás, a pénzmosás, a személyes adatokkal való visszaélés vagy a költségvetési csalás gyanúja – beszélt. Répássy Róbert azt még hozzátette: szükséges, hogy minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek az ügy részletei, amelyek a nemzetbiztonsági bizottság előtt elhangzottak.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×