eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az ellenzék semmiről sem tud, ha Márki-Zay Péter mozgalmának kampánypénzeiről van szó

Az ellenzék azt állítja, hogy semmi köze ahhoz a legkevesebb 1,8 milliárd forinthoz, amelyet Márki-Zay Péter mozgalma kapott külföldről, majd költött az ellenzéki kampányra. A volt miniszterelnök-jelölt viszont arról beszél, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Tovább bugyborékol az ellenzék számára nyújtott milliárdos külföldi kampánytámogatás ügye. Pontosabban az ellenzéki pártok hallani sem akarnak arról, hogy ők kaptak volna külföldről támogatást. Ehhez képest Márki-Zay Péter a minap is arról beszélt, hogy a 1,8 milliárd forintos összeg számára is „kellemes meglepetés” volt. Hangsúlyozta azt is, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Az Action for Democracy nevű szervezettől érkező hatalmas összegek eredetének elsőként a 24.hu eredt a nyomába és az Infostart is rendeszeresen írt róla.

Az ügy lényege, hogy az MMM nevű, Márki-Zay Péter által vezetett mozgalom 1,8 milliárd forintot kapott egy szervezettől. Ha pártként működtek volna, ők azt állítják, hogy nem, akkor ez tiltott finanszírozásnak minősülne. A pénzről egyébként pont a volt miniszterelnök beszélt még augusztusban, és ennek alapján kezdett el duzzadni a politikai botrány. Mégis, Márki-Zay Péter szeptember végén is büszke volt arra, hogy külföldről ennyien és főleg ilyen értékben szimpatizáltak az ellenzékkel.

Egy feljelentés után azonban nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett külföldi támogatás ügyében. Erről akkor a Magyar Nemzet is írt, nevesítve, hogy sikkasztás és pénzmosás gyanúja van az ügy mögött.

Azóta a kormánypártok az ellenzéket "dollárbaloldalnak" hívják és már a parlamentbe is bevitték az ügyet. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén azt javasolta, hogy oldják fel a titkosítás alól azt a titkosszolgálati jelentést, amely ezzel foglalkozik. Erről a Facebookon posztolt is, amelyhez azonnal hozzászólt Márki-Zay Péter is.

Azt írta a hódmezővásárhelyi polgármester: "Remélem, nem csak blöffnek szánják és valóban nyilvánosságra hozzák a jelentést. Így végre kiderül, hogy az egész, amit művelnek, a szokásos lejáratókampányuk része. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártunk el, továbbá pedig eddig sem titkolóztunk, ezért is hoztuk nyilvánosságra a teljes elszámolásunkat."

Hogy valami mégsem teljesen tiszta, azt bizonyítja, hogy az ellenzéki pártok hallani sem akarnak erről a pénzről. A 24.hu megkérdezte őket és egységesen elutasítják azt, hogy bármiről is tudtak volna.

Válaszaik terjengősek, de mindegyiknek az a lényege:

nem tudtak róla, és nem kaptak egy fillért sem belőle.

Mindenesetre most úgy tűnik, hogy az ellenzéki költségvetés 3 és félmilliárd lehetett az április választás előtt, ebből a hat párt bő egymilliárdot dobhatott össze, a többit az MMM biztosította.

Itt jön a képbe a DatAdat nevű cég, amely háttere egyértelműen ellenzéki kötődésű, Szigetvári Viktor szokott nyilatkozni róluk. Ennek a vállalkozásnak az adóhatósággal gyűlt meg a baja, ahogy erről is többször beszámoltunk. Itt azt fontos tudni, hogy ők biztosították az online kampányokat és eléréséket, ami nem olcsó dolog, mondhatni közösségi médiás ügynökségként funkcionáltak.

A kérdés már csak az: egyetlen egy meghatározó ellenzéki politikusnak sem volt fogalma arról, hogy az ilyen jellegű milliárdos kiadásokat mimből fedezik? Erről amúgy először az LMP-társelnök, Ungár Péter beszélt november elején a 24.hu-nak adott interjújában:

dermesztő, hogy sokan nem érzik problémának az amerikai pénzt.

Rögtön megkapta az MMM-től, hogy "álellenzéki".

Nagyjából itt tart most az ügy. Akkor láthatnánk tisztábban, ha azt a bizonyos titkosszolgálati jelentést valóban feloldanák. A Jobbik képviselője mindenesetre támogatja ezt és Márki-Zay Péter mozgalma is áll elébe. Azt írták a Facebookon: Nekünk nincs titkolnivalónk, a Fidesszel ellentétben!

Erre is érkezett azóta válasz. A parlamentben kérdés formájában Soros Györgyöt emlegette egy KDNP-s honatya, mire az igazságügyi tárca államtitkára számos bűncselekményről – úgy, mint sikkasztás, a pénzmosás, a személyes adatokkal való visszaélés vagy a költségvetési csalás gyanúja – beszélt. Répássy Róbert azt még hozzátette: szükséges, hogy minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek az ügy részletei, amelyek a nemzetbiztonsági bizottság előtt elhangzottak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×