Egyes európai uniós politikusok már arról beszélnek, hogy az Oroszország elleni szankcióknak nem az ukrajnai háború lezárása volt a céljuk, ami azt bizonyítja, hogy ezek az intézkedések nem működnek, így itt lenne az idő a felülvizsgálatukra - közölte kedden Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter román kollégájával, Bogdan Aurescuval közös budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EU-s külügyi tanács hétfői ülésén "a józan észnek és a higgadt vitának kevés teret hagyó módon zajlott a megbeszélés egy része".

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője előző nap kiemelte: soha nem számítottak arra, hogy a szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút, de elmondható, hogy azok csökkentik az orosz hadsereg hadianyag-beszerzési képességét.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki, mondván, hogy

"olyan alapvető igazság került megkérdőjelezésre, amely eddig a külügyi tanácsi döntéshozatal egy fontos alappillére volt".

Miután egyes kollégák megkérdőjelezték, hogy a szankciókhoz társított cél, hogy a háború Ukrajnában véget érjen, akkor mégis mi a cél, miért csináltuk? - tette fel a kérdést, "nagy adag képmutatást" emlegetve.

"Az a tény, hogy egyes kollégák most már elvitatják ezt a célkitűzést, azt bizonyítja, hogy a szankciók bizony nem működnek" - fogalmazott, aláhúzva, hogy ideje az intézkedések felülvizsgálatának.

A miniszter Románia schengeni csatlakozása kapcsán rámutatott: ennek előfeltételeit világosan leírt jogszabályok rögzítik, így nem politikai, hanem gyakorlati kérdésről van szó.

"Ez nem tudományos fantasztikum, hanem tényeken alapuló vizsgálat alapján kell, hogy megszülessen ez a döntés (...) Mi nem szeretjük, ha az ilyen kérdéseket ideológiai meg politikai alapon közelítik meg" - szögezte le. Magyarország tapasztalata az, hogy a Romániával közös határon nincs migrációs nyomás,

az érvek mind amellett szólnak, hogy Bukarest teljesítette a feltételeket.

"Én abban csak reménykedni tudok, hogy nem pusztán Románia schengeni csatlakozása, hanem úgy általában minden kérdés az Európai Unióban tények és valós teljesítmények alapján dől el. Naiv vagyok persze, mert ha ez így lenne, akkor megkaptuk volna az összes európai uniós forrást" - jelentette ki.

Marad a stratégiai partnerség

A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában - közölte Szijjártó Péter. Mint mondta, éppen húsz éve írták alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amelynek megőrzése érdeke Romániának, Magyarországnak és az egymás területén élő nemzeti közösségeknek is.

"Mindig vannak ellenérdekeltek, mindig vannak zavarkeltők, akik akkora hangorkánt gerjesztenek, hogy úgy tűnik, mintha többen lennének, mint mi. De a helyzet az, hogy a két ország jelenlegi kormányainak van egy világos és mindenki számára könnyen érthető és látható célja, ami pedig az, hogy ezt a stratégiai partnerséget fenntartsuk, egészen egyszerűen azért, mert a két országnak és a két nemzetnek ez jó" - hangsúlyozta.

• Románia a magyar gazdaság harmadik legfontosabb exportpiaca, ahol több fontos magyar vállalat is folyamatosan növeli a jelenlétét, így például a Mol 245 benzinkúttal, az OTP 97 bankfiókkal, a Richter pedig több mint 600 alkalmazottal van már jelen.
• Romániának jelentős szerepe van a földgázbeszerzés diverzifikációjában, amit elősegít a két ország közötti interkonnektor kapacitásának évi 1,75 milliárdról 2,5 milliárd köbméterre bővítése is.
• Hamarosan aláírják azt a négyoldalú megállapodást, amelynek eredményeként hazánk Azerbajdzsánból Georigán és Románián keresztül zöld villamos energiát tud majd importálni.