Ingyenesen és adómentesen az egyházakhoz kerülhetnek azok a templomok és egyéb ingatlanok, amelyek még mindig állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Az erről szóló törvénymódosítási javaslatról szerdán tartott vitát az Országgyűlés.

Az 1991-es Ingatlanrendezési törvény végrehajtását követően több esetben kiderült, hogy olyan, főként városi templomok, amelyeket az egyházak – akár még a kommunista diktatúra időszakában is – folyamatosan használtak, ténylegesen nem egyházi, hanem önkormányzati vagy állami tulajdonban maradtak – vezette fel az előterjesztés indoklását Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

"A törvényjavaslat a következőt mondja ki: kérésre, a közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, de állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, ingatlanhányad, templom, kápolna – amennyiben azt a most tárgyalt módosítás hatálybalépésekor, valamint az igénylés benyújtásának időpontjában is ilyen célokra használták és használják – ingyenesen és áfamentessen egyházi tulajdonba kerül."

A Fidesz vezérszónoka, Mészáros Lajos hangsúlyozta, hogy ezek a szakrális helyek csak az érintett egyház kérésére kerülnek vissza az eredeti tulajdonosukhoz, nem pedig automatikusan.

A KDNP-s Harrach Péter szerint természetes, hogy a hitéleti célra használt ingatlanok egyházi tulajdonban legyenek.

Ezzel a DK-s Sebián-Petrovszki László is egyetért, azzal viszont már nem, hogy ezek a vagyonelemek kártérítés nélkül kerülnek el az önkormányzatoktól. "Értem azt, hogy a kormánynak előnyös, hogy egy ideológiailag hozzá közelálló fenntartója lesz azoknak az iskoláknak, óvodáknak, középiskoláknak, amelyekből majd a jövő szintén esetleg egyházi fenntartású egyetemeire járók kitermelődnek mint diákok. Értem én, hogy az annak a középosztálynak, amelyre a Fidesz támaszkodik, és a Fidesz szavazói bázisát jelenti, annak egy része ennek haszonélvezője. Azonban mindenki más ebben az országban a károsultja ennek a rendszernek."

A szocialista Gurmai Zita attól tart, hogy a kormány csak a számára fontos egyházak felé lesz különösen adakozó.

A jobbikos Brenner Koloman szerint az államnak nemcsak az épületeket kellene átadnia, hanem szükség esetén pénzügyi támogatást is a fenntartásukhoz.

Emléktörvény rögzítené az Aranybulla jelentőségét

Hende Csaba (Fidesz) kiemelte: az előterjesztés az emléktörvények nem túl hosszú sorába illeszkedik, az Országgyűlés kiemelt jelentőségű eseményeket szokott ilyen törvényekben rögzíteni és a tiszteletét leróni irántuk. Nagyon rövid a javaslat: az első szakaszban kimondja, hogy az Országgyűlés az Aranybulla emlékét és annak jelentőségét törvényben örökíti meg, a másodikban pedig azt rögzíti, hogy

április 24-ét, Szent György napját az Aranybulla napjává nyilvánítja.

Megjegyezte: a történeti hagyomány szerint ezen a napon bocsátották ki ezt a királyi rendeletet, amely döntő jelentőségű az alkotmányos önazonosság tekintetében. A képviselő közölte: az Aranybullának ma is rendkívüli jelentősége van, ez annak idején az alaptörvény körüli vitákban is megmutatkozott. Ez az idén 800 éves dokumentum korszerű, aktuális és a mai napig irányadó, továbbá egybevág "az alkotmányos identitásunkkal" - fogalmazott.

A kormánypárti és ellenzéki felszólalások után az egyik előterjesztő Hende Csaba (Fidesz) megköszönte, hogy valamennyi felszólaló támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Szerinte - a kritikus mondatok mellett is - érezhető volt a közös nemzeti büszkeség.

Vagyongazdálkodás, Csillebérc, Magyar Posta, Erzsébet-tábor

Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta, az érintett törvények alkalmazását és értelmezését segíti a javaslat. Elmondása szerint:

• a hitelezők védelme és pontosabb tájékoztatása érdekében bővülnek a felszámolás elrendelésére vonatkozó közzététel tartalmi elemei. A felszámoló munkaviszonyt létesíthet egyebek mellett abból a célból, hogy a felszámolási vagyont megőrizze.
• a lakástörvény módosítása az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok vételi jogának eljárási szabályait pontosítja, egyértelműsíti az állam képviseletében eljáró szervek feladatkörét. Az úgynevezett bérleti licit eljárás során kötött szerződések esetén tilos eltérni a hirdetménytől.
• módosulnak a kivezetésre szánt állami vagyon szabályai. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kizárólag olyan vagyon minősíthet kivezetésre szántnak, amelyet közvetlenül kezel, a vagyonkezelésbe adott vagyont nem sorolhatja ebbe a kategóriába.
• az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány feladatai segítése érdekében megkapja azt az állami ingatlant, amelyet jelenleg is üzemeltet.
• a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a postai szolgáltatások fejlesztéséhez, a megváltozott lakossági igényekhez történő alkalmazkodáshoz, továbbá a biztonságos munkavégzés feltételeihez kapcsolódik. Az elsőbbségi levélküldemény átfutási idejének módosítását, valamint a postai alkalmazottaknak gázspray rendelkezésre állását biztosító szabályok változását is tartalmazza a javaslat.

Mindemellett szabályozzák a világörökségi helyszínen és védőövezetében levő állami és önkormányzati tulajdonú lakásoknál megállapított bérlői vételi jognál azt, hogy ha a bérlő jelzését követő hat hónapon belül nem gondoskodik a tulajdonos a forgalmi érték megállapításáról, akkor a bérlő mindezt kérheti az államtól. Az eljáró szerv a helyileg illetékes kormányhivatal lesz.

Dávid Ferenc (DK) szerint az Erzsébet-táborokra vonatkozó módosítás újabb állami vagyontalanítási akciót sejtet. A párt nem ért egyet a lakásalap újabb támogatásával, a piac monopolizálásával sem. Ezért, valamint az állami vagyon kiszervezése, és az azzal való gazdálkodás könnyítése miatt a törvényjavaslatot a DK nem támogatja.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott: a Fidesz és a KDNP elkötelezett az állami vagyon növelése, visszaszerzése, megvédése és a hatékony, magyar emberek számára előnyös felhasználása mellett. Hangsúlyozta: 2010 óta a baloldali kormányokkal ellentétben nem csökkent, hanem jelentős mértékben nőtt az állami vagyon, 11,65 milliárdról mintegy 20 ezer milliárdra.

Szabó Sándor (MSZP) elmondta: a salátatörvényben a postai szolgáltatásokról szóló rész a legérdekesebb, mert az elmúlt napokban jelentették be több posta bezárását és csoportos létszámleépítést. A kormány szerint azért van szükség átalakításra a Postánál, hogy nőjön a szolgáltatások színvonala, de ez a módosítás arról szól, hogy az elsőbbségi levelek egy napot késhetnek, ami nem a szolgáltatás színvonalának emelését jelenti - vélekedett. Közölte: a Magyar Posta beszámolója szerint nyereséges volt az elmúlt két évben a cég, miközben a miniszterelnök veszteségről beszélt korábban.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az állami vagyonnal való gazdálkodással és az állami cégekkel való bánásmóddal kapcsolatban az tapasztalható, hogy a színvonal folyamatosan esik, a szolgáltatások leépülnek, ami nem egy fejlődő gazdaságra vall.

Mellár Tamás (Párbeszéd) kifejtette: alapvetően jogtechnikai módosításokról van szó, de azért vannak kritikus pontok a javaslatban. Ilyen a Posta kérdése, és mind a bezárások, mind pedig a szolgáltatások színvonalának csökkentése azt mutatja, hogy komoly problémák vannak a cégnél, ezért ideje lenne egy alapos átalakításnak - vélekedett. Közölte: az állami vagyongazdálkodás tekintetében nem féltelenül kellene mindig átadni a tulajdonjogot, hanem lehetne például szerződést kötni a működtetésre.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár az állami vagyonátadásról és a természetvédelemről szólva közölte: minden védettség alatt álló területet a védettség fenntartása mellett adnak át. Ugyanez igaz a műemlékvédelemre is - tette hozzá. Csillebércről szólva azt mondta: azt hosszú évek pereskedése után sikerült visszaszerezni a "tevékenységüket befejezett szervezetektől". Lipótmezőre ugyanez vonatkozik - mondta -, az ország legnagyobb alapterületű épületingatlanának remélhetőleg sikerült végre funkciót találni.

Közadatok hozzáférhetősége

Az előterjesztőként felszólaló Répássy Róbert felidézte: 2013-tól már lehetőség volt hozzáférni állami, önkormányzati adatbázisokhoz díjért, piaci vagy tudományos célra, majd az Európai Unió 2019-ban elfogadta a nyílt adat irányelvet, amelynek újdonsága, hogy ingyenessé tette a nagyértékű adatokhoz való hozzáférést, valamint tovább szélesítette az újrahasznosítható közadatok körét.

Répássy Róbert jelezte: e célok elérését szolgálja a tárgyalt törvényjavaslat, amely a nyílt adat irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendbe, az uniós joggal teljes mértékben harmonizáló jogszabályi környezetet teremtve. Mindezek alapján a javaslat támogatását kérte a képviselőktől.

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka szerint ez végre egy előremutató javaslat a témában. Az irányelv átültetése hasznos, az állampolgárok számára előnyös, de - jegyezte meg - ez a kérdés nem lenne az Országgyűlés előtt, ha a kormányon múlt volna.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka frakciója nevében támogatta a javaslat elfogadását. Azt emelte ki: a javaslat egyik leglényegesebb változtatása, hogy bővül az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok köre, és lehetőség lesz a nagy értékű adatkészlet tipizálására, így a társadalom és a gazdaság számára is előnyös módon hasznosíthatnak újra térinformatikai, környezeti, meteorológiai és statisztikai adatokat.

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy az uniós irányelv tartalmával, céljával és a hazai jogba való átültetéssel kapcsolatos szabályozással is egyetértenek. A politikus azt viszont bírálatként jelentette ki, hogy Magyarország a közadatok tekintetében "se nem európai, se nem jogállam". Elképesztőnek nevezte, hogy az elmúlt 12 évben a döntéshozók hogyan vettek el szinte minden jogosítványt, és akadályozzák, hogy a közadatokhoz hozzá lehessen férni.

Bürokráciacsökkentés, közbeszerzési szabályok változtatása EU-s kérésre

Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette.

A tervezett változtatások közé tartozik egyebek mellett:

• az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) központi eseménykatalógus és egészségügyi profiladatainak esetében – egészségügyi szakmapolitikai célok megvalósulásának érdekében, tudományos kutatás céljából – meg kell hosszabbítani egyes adatok (eseménykatalógus és egészségügyi profiladatok) elérési idejét, a megőrzési idő így az érintett halálát követő öt évről tíz évre nő.
• a közbeszerzésről szóló törvény módosításának elsődleges célja a jogszabályt érintő kötelezettségszegési eljárás során felvetett uniós kifogások orvoslása. A támogatás közbeszerzési törvényben foglalt meghatározásának hatályon kívül helyezése, valamint az ország alapvető biztonsági érdekeivel összefüggő kivétel szövegének pontosítása azt szolgálja, hogy a hazai szabályozást teljes mértékben hozzáigazítsák az uniós joganyaghoz - emelte ki Latorcai Csaba.
• az arányosság követelményének és az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának való megfelelés érdekében kiegészülnek a közbeszerzési törvény adatbetekintésre vonatkozó szabályai. A tervezett új szabály értelmében az ajánlatkérőnek indoklással kell szolgálnia, ha azzal az indokkal tagadja meg az iratbetekintés lehetőségét az ajánlattevőtől, hogy a dokumentum üzleti titkot tartalmaz. Egy további módosítás pedig elősegíti, hogy ne legyen érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő nem tehető felelőssé egy közreműködője magatartásáért.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka támogathatónak nevezte a javaslat azon részeit, amelyek a bürokrácia csökkentésére és a digitalizációra irányulnak, de aggályosnak értékelt több részletszabályt is - így az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény és a hallgatói gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok módosítását - amely szerinte az érintett emberek zsebéből pénzt vesz ki. A közbeszerzésekkel kapcsolatos módosításokat is kritizálta, szerinte ugyanis a kormány fő szabályként azt írja bele a törvénybe, hogy "lehet csalni, csak ne bukjatok le".

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy a jelenlegi módosítás nem érinti a "visszaéléseket biztosító, törvényileg szentesített kiskapukat". Döbbenetes az ajánlattevő felelősségének redukálása azzal, hogy hiánypótlással orvosolható, ha az ajánlattevő alvállalkozója nem felel meg a közbeszerzési felhívás meghatározott alkalmassági feltételeknek, de erről az ajánlattevő nem tudott - jelentette ki.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy a javaslat nagy lépést tesz az elektronikus közigazgatás megvalósításának érdekében. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormány nem tervezi a polgárok számára az elektronikus ügyintézés kötelezővé tételét.