eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Diákok a középszintű német írásbeli érettségi vizsgán a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolában 2022. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, több lehet a diplomás

A felvételi eljárásban a minimumponthatárt is eltörlik 2023-tól. A felsőoktatásban való továbbtanulás ezáltal még többek számára válik elérhetővé.

A pontszámítás nagyjából egészében marad az eddigi eljárásrend szerint. A jelentkezők 200 pontot szerezhetnek tanulmányi pontként a középiskolai eredményből és az érettségi bizonyítványuk átlagából. Ugyanúgy 200 pontot szerezhetnek az érettségi pontok szerint – nyilatkozta Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Minden szakhoz legalább két olyan tantárgyat számolnak be érettségi pontként, amely az adott szakhoz számít. Könnyítésként 2023-tól nem feltétlenül határozza meg az adott felsőoktatási intézmény az adott szakra, hogy emelt szinten vár el bizonyos érettségi tárgyat. A 100 többletpont az eddigieknek megfelelően ugyanúgy megmarad.

Az enyhítés hatására felmerül a kétely a felsőoktatás hígulásával kapcsolatban. "Ha a bemeneti feltételek bizonyos szakoknál picit enyhébbek –, és ezáltal adott esetben szélesebb populáció jut be az egyetemre –, az intézménynek továbbra is ott van a felelőssége és a lehetősége, hogy a hallgatóit támogassa, mentorálja, felzárkóztassa" – fejtette ki Vanó Renáta.

Az új eljárással az elnökhelyettes szerint inkább lehetőséget kap a jelentkező az egyetemre való bejutásra. Az intézmény tudja támogatni a diákot, és "ha a hallgató is akarja és tesz érte, akkor teljesítheti a követelményeket". Az OECD adatai szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya. A bemeneti követelmények enyhítésével viszont ez most nagyban változhat. A mostani változással tehát másodlagos, stratégiai célja is van az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak:

minél több diplomával rendelkező végzett legyen a magyar munkaerőpiacon.

"A felsőoktatási intézmények, egyetemek, főiskolák, a tárca közös célja és felelősségvállalása jelenik meg ezen törekvésekben" – mondta a hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Jövő évtől a minimumponthatár is megszűnik. Eddig az alapképzésre és az osztatlan képzésre legalább 280 pontot kellett a összegyűjteni a jelentkezőknek, a felsőoktatási szakképzésre pedig 240 pontot. Itt is előtérbe kerül a felsőoktatási intézmények felé az a lehetőség, hogy bizonyos szakokon alacsonyabb pontszámmal is beengedjenek jelentkezőket. Mentorálással, bizonyos kompetenciák erőteljesebb fejlesztésével az alacsonyabb pontszámmal bejövő hallgatókat is ösztönözhetik, akik ezáltal sikeresen szerezhetnek diplomát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×