Az egészségügyi ellátórendszer megújításáról hónapok óta folynak egyeztetések. A Népszava úgy tudja: elkészült a tárcaközi egyeztetésen is túljutott változat és a dokumentumot megkapták a szakmai szervezetek, illetve eljutott a laphoz is.

Ebből a többi között kiderül, hogy az egészségügyben dolgozó alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, míg

a diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasolnak.

Ha ez megvalósul, akkor szakdolgozók már elérnék az orvosi bérek 34 százalékát. Az emelés forrásigénye 168 milliárd forint lenne az előterjesztő szerint. Cserébe megszüntetnének pótlékokat és azokat beépítenék a bérbe.

A most átküldött tervezetben továbbra is szerepel a bércsökkenés lehetősége is. Az Infostart is írt arról, hogy jövő januártól vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége lenne az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is.

A Népszava a legfrissebb változat alapján egyenesen arról ír, hogy a gyógyítói teljesítménytől függően akár

"40 százalékkal javulhat, de legfeljebb 20 százalékkal csökkenhetne" az orvosok, ápolók bére.

Változna az ellátás a városi kórházakban

A koncepció szerint a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne. A városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket. Az utóbbiakban

főként egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnának egyéb társszakmák mellett.

Sarkalatos pontja az is a tervezetnek, hogy a törvények módosítása, majd azt ezt követő átszervezések után az adott dolgozókat megyén belül át lehetne vezényelni (mert a munkáltatói jogok a megyei intézményekhez kerülnének). Erről az Infostarton is részletesen beszámoltunk korábban.

Háziorvosok, ügyelet

Az is fontos eleme a tervezetnek, hogy az 1200 főnél kisebb háziorvosi körzeteket 2028-ig megszüntetnék.

Az önkormányzatok lemondhatnának arról, hogy maguk gondoskodjanak az alapellátásról a településükön, ekkor az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köt szerződést az orvossal, s annak személyét csak véleményezheti az önkormányzat.

A javaslat – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését. Ennek érdekében a feladat ellátását jövő év júliusától az önkormányzatoktól az OMSZ venné át. (Egy mintaprojekt már működik, Hajdú-Bihar megyében tavaly nyár óta a mentősök működtetik a háziorvosi ügyeleti rendszert.)

A tervezet továbbra is számol az önkormányzati szakrendelők államosításával.

Központosítanák a laborszolgáltatásokat. Így a tervezet egyetlen nagy állami cégre, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft.-re (NOLD NKft.) bízná a laborvizsgálatokat.