Schmidt Mária a Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Youtube-on is elérhető podcastjában a legfontosabbnak azt nevezte, hogy 1990 után Magyarországon megkezdődött a múlt újbóli feldolgozása, hiszen 45 éven keresztül csak egyfajta történelemszemlélet volt engedélyezve.

"Úgy gondoltuk, hogy a legfőbb ideje, hogy most már birtokunkba vegyük a saját nemzeti történelmünket, a saját nemzeti múltunkat" – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy a Terror Háza Múzeum létrejötte nagyon fontos lépés volt efelé.

Emlékeztetett, az intézményt alig tíz évvel a diktatúra bukása után nyitották meg, és egyszerre mutatta be a náci, valamint a kommunista elnyomást, hiszen mindkettő "megkínozta" a magyar embereket.

Hozzátette, a múzeum helyszíne is erre utal, hiszen az épület egyszerre volt a nyilaskeresztesek és a kommunista politikai rendőrség központja.

A múzeum elmeséli az 1956-os forradalom történetét, azt, ahogy a magyar emberek fellázadtak a kommunista elnyomás ellen, és hősies harcot vívtak a szabadságukért – fogalmazott Schmidt Mária.

Szólt arról is,

a forradalom leverése és az azt követő megtorlás "erőt adott nekünk a kommunizmus további időszakában és mind a mai napig büszkeséggel tölti el minden magyar ember szívét".

Úgy folytatta, hogy bár a kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, a marxizmus megmaradt Magyarországon, ahogy Nyugat-Európában is vezető ideológiává vált. "Amikor mi ezzel szemben fogalmaztuk meg a saját véleményünket, fogalmaztunk meg egy alternatív magyarázatot vagy egy másfajta történelemszemléletet próbáltunk érvényre juttatni, akkor ezt mindenki a személyére nézve támadásként élte meg" – mondta a főigazgató.

Schmidt Mária szerint a magyarországi kulturális elit egyszerűen nem volt hozzászokva a szabadsághoz, a vitákhoz és az érveléshez, s amikor ezeket a vitákat elveszítették, azt nagyon nehezen viselték.

Arra a kérdésre, hogy a nemzet képes-e ellenállni "mindannak, ami Nyugatról ömlik ránk" általános filozófiai és történeti módszertani szinten értve, azt válaszolta, hogy bizakodó, hiszen az, hogy Nyugaton Marxnak, míg Németországban Leninnek szobrot állítanak, ellenérzést vált ki a magyar emberekből. "Mit akarnak már megint velünk megcsináltatni a nyugatiak, azt, amin mi már keresztülmentünk 45 évig, csak azért mert ők tőlünk soha nem hajlandóak tanulni?" – tette fel a kérdést a történész.

Hozzáfűzte, soha senki nem kérdezte meg tőlünk, hogy milyen volt 45 évig a kommunizmus alatt élni, mert Nyugaton ragaszkodnak az illúziójukhoz, vagyis ahhoz, hogy a szocializmus igazságosabb és jobb kort eredményez.

Kitért arra is: Brüsszel, Washington vagy Berlin nem tűri el, hogy nekik ellentmondjanak, ezért folynak "koncepciós perek Magyarország ellen",

amikor kiáll a saját érdekei mellett.

"Legkésőbb 2015-ben kinyílt a szemünk, amikor a migrációs válságban a megkérdezésünk nélkül olyan dolgot akartak ránk kényszeríteni, amit mi már megtapasztaltunk a múltban" - emelte ki, hozzátéve, hogy azóta az is világos, hogy "a szabadság nálunk sokkal teljesebb, mint náluk".

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van és senkinek nem jut eszébe, hogy a véleménye miatt bármilyen hátrány érhetné, míg például Amerikában boszorkányüldözés folyik, Németországban tapintható a félelem, és az emberek nem mernek megszólalni sem.

Kérdésre azt is kifejtette, hogy a nyugati politikusok ma már nem szoktak nyíltan fogalmazni, ezért is csodálkoznak rá Orbán Viktor kormányfőre, aki nemrégiben interjút adott német újságíróknak, akik számára világossá vált, hogy "itt van egy értékrend, van egy gondolatvilág, és ebből levezetve a különböző döntések és a különböző intézkedések értelmezhetők".