Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pexels.com

A vasutasok inkább munkahelyet, mint béremelést akarnak

A vasutasok is azt kérik, hogy vizsgálják felül a közszolgáltató cégeknél kötött három éves bérmegállapodás, amely a vasúti dolgozóknál jövőre 5 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé – mondta az InfoRádiónak a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.

Meleg János szerint a korábbi bérmegállapodás lehet pozitív és negatív is, hiszen az 5 százalék a MÁV leányvállalatainál már biztosan megvan, de az is biztos, hogy ez nem elégséges.

Emiatt azt követelik, hogy a következő hetekben üljön össze a tripartit alapon működő (kormányzat, munkáltatók, szakszervezetek) állami vállalatok érdekegyeztető fóruma, és találjon megoldást egyrészt a 2022-es infláció kompenzációjára, másrészt, hogy a 2023-as évre hogyan tudják bővíteni adott esetben a már meglévő megállapodásukat.

Azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire fogadják el – a mostani infláció mellett –, hogy mindösszesen 5 százalékos béremelésre számíthatnak, a szakszervezeti elnök kiemelte: az első és legfontosabb a munkahelyek megőrzése, hiszen bármerre is néz az ember, sorra zárnak be az üzemek, szállodák, szűnnek meg munkahelyek. Nem vitatja, hogy kezdeni kell valamit a magas inflációval, de mint fogalmazott, ha egy nagyobb bérfejlesztés történik, viszont másnapra elveszítik a munkahelyüket, annak nem sok értelme van. Legalábbis az egyén számára.

„Úgyhogy

a munkahelymegőrzést és az inflációt együtt kellene kezelnünk, hogy azért mégse haljunk éhen a fizetésből, ha már van munkahely”

– ismételte meg

Meleg János a követeléseik mértékét nem kívánta számszerűsíteni, mondván, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a tárgyalás pillanatában kell meghatározniuk – az infláció adott nagysága ismeretében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×