eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Elfogadta az Országgyűlés az uniós pénzekhez szükséges első törvénymódosítást

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítását 136 igen, 7 nem és 14 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Bekerültek a bűncselekmények közé a hivatali vesztegetés enyhe esetei, illetve a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai is.

Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója a javaslat bemutatásakor jelezte, ez az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételről szóló kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, az Európai Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme.

A magyar szabályozás történetében új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen mechanizmust vezet be. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz. Kiemelte: a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját is. Salacz László bejelentette: a törvényalkotási bizottság egy módosító javaslatot fogadott el, majd a törvényjavaslat elfogadásának támogatását kérte a Háztól.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában elhangzott szakmai észrevételekre reagálva mások mellett arról is beszélt: a kötelező jogi képviseletet a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlóan kell biztosítani ezekben az ügyekben is.

A törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatot ismertetve elmondta: változik az eljárás szerkezete, egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni. A személyes adatok védelme miatt nem kivonatot, hanem anonimizált határozatot kell közzétenni. Hozzátette: a jogi személyekét nem, csak a természetes személyek adatait kell anonimizálni.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kérésére lépcsőzetes eljárási rendet alakítanak ki, az első körben kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be, a rajtuk kívüli kör csak a második körben teheti ezt meg, amennyiben a feljelentő vagy a sértett nem éltek korábban ezzel.

Bővül a bűncselekményi kör a hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb eseteivel is,

valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény valamennyi esete is az új speciális eljárás alá tartozik majd.

Szintén bővítik az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét és a benyújtási határidőt, a bírósági eljárási szakaszban pedig kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése - sorolta. Bizonyos bűncselekményeknél a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségét kizárták, a bíróság a vádindítvány megalapozottságával kapcsolatos elutasító döntésével szemben fellebbezésre lesz lehetőség - ismertette az előterjesztés és a módosító javaslat támogatását kérve.

DK: "kamu" a törvényjavaslat

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a kormány el akarja játszani az Európai Bizottságnak a jófiút, hogy közben "továbbra is rosszfiú maradhasson". Ezért nyújt be "kamu törvényjavaslatokat", amelyek nem szolgálják azt, hogy Magyarország "újra demokratikus" legyen - fogalmazott.

A javaslat eljátssza azt, hogy mostantól több lehetősége lesz az állampolgároknak a korrupció elleni büntetőeljárások indítására, de a Polt Péter vezette ügyészségnek továbbra is esélye lesz arra, hogy az ilyen kezdeményezéseket megakassza - vélekedett. Közölte: a DK nem szavazza meg a módosítást és már benyújtotta törvénycsomagját, amelynek első lépése az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lenne.

MSZP: a javaslat egy "blöff"

Vajda Zoltán (MSZP) blöffnek nevezte a javaslatot, és úgy értékelt: a korrupciógyanús ügyekben továbbra sem lesz érdemi előrelépés, mert az új eljárást mindent elkövet, hogy egy-egy ilyen indítvány előterjesztője "elvesszen egy bürokratikus útvesztőben". Hozzátette: amíg Polt Péter vezeti az ügyészséget, addig a politikailag kényes ügyekben nem lesz előrelépés.

Répássy Róbert államtitkár az ellenzéki véleményekre úgy reagált: a baloldal korábbi ígéretei ellenére nem támogatja az Európai Bizottság és Magyarország közötti megállapodást, és továbbra is azért dolgozik, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×