Infostart.hu
eur:
395.31
usd:
339.56
bux:
104286.14
2025. augusztus 10. vasárnap Lőrinc
Szavaznak a képviselők az alaptörvény hetedik módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 159 igen, 5 nem szavazattal fogadta el a módosítást a kormány kezdeményezésére, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kulcsfontosságú törvények kerülnek az Országgyűlés elé

Hétfőn kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők megvitatják azokat a törvényjavaslatokat is, amelyektől az uniós támogatások megszerzését reméli a kormány.

Megemlékezésekel kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka hétfőn délután egy órakor. A képviselők hét közelmúltban elhunyt társuk – a fideszes Wittner Mária, a szocialista Szalay István, a kisgazda Várhelyi András és Tarján Lászlóné, valamint az SZDSZ-es Jüttner Csaba, az MDF-es Zsupos Lajos, és Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló – életútja előtt hajtanak fejet.

Napirend előtt borítékolhatóan az energiaválság lesz a felszólalók témája, majd leteszi az esküt Ander Balázs és Dudás Róbert, akik Szabó Hajnalka és Végh Noémi helyére ülnek be a Jobbik frakciójába. A független Hadházy Ákos viszont folytatja a parlamenti munka bojkottálását.

Az Országgyűlés megválasztja a Nemzeti Választási Bizottság új tagjait, majd mentelmi ügyekben határoz, aztán pedig interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek. Az ellenzék egyebek mellett az uniós szankciók, az energiaválság, a nyugdíjrendszer, az oktatás, a tudomány, a minimálbér, az erdőirtás és a paksi bővítés aktualitásairól faggatja a kormányt. A Fidesz-KDNP-sek a rezsicsökkentésről és a családvédelemről szeretnének többet megtudni.

A szócsaták után vitatják meg a képviselők azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadásától az uniós támogatások megszerzését és a Magyarország ellen indított büntetőeljárások leállítását reméli a kormány.

Az Európai Bizottsággal Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter tárgyal, aki az InfoRádióban korábban azt mondta: bízik benne, tudják tartani az ütemtervet, és november második felére már olyannyira előrehaladott lesz a vállalások teljesítése, hogy az Európai Bizottság is támogatni fogja az újjáépítési alap, illetve az operatív program finanszírozása terén folytatott tárgyalások befejezését.

Az ülés napirend utáni felszólalásokkal zárul, amelyek sorában az immár független Jakab Péter volt jobbikos elnök-frakcióvezető saját új, A Nép Pártján elnevezésű politikai mozgalmát fogja népszerűsíteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megvan a Trump-Putyin-csúcs helyszíne is - Területcsere a megoldás?

Bár korábban lehetett hallani svájci, olasz és magyarországi helyszínről, a legkézenfekvőbb megoldás született: a két ország határvidéke. A találkozó tárgya természetesen az ukrajnai háború és azon belül is a lehetséges fegyvernyugvás. Donald Trump közvetlenül utalt arra, hogy két irányból is nyomást helyezett az Egyesült Államok Oroszországra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.11. hétfő, 18:00
Deák András
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa
Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

„Amikor ők lealacsonyodnak, mi felemelkedünk” – szólt Michelle Obama beszéde a demokraták 2016-os jelölőgyűlésén. Az egykori first lady azt ecsetelte, hogy kifizetődőbb egyenes gerinccel felülemelkedni a Donald Trump vezette republikánusok személyeskedő támadásain, ahelyett, hogy a demokraták is beszállnának a sárdobálásba. Legutóbbi, 2024-es beszéde alapján viszont úgy tűnt, immár maga Obama sem hisz az évek alatt saját életre kelt mantrájában, és a második Trump-ciklus idején a Demokrata Párt hívei is egyre-másra kérik számon politikusaikon, hogy nem veszik fel kellőképpen a kesztyűt a régi-új elnökkel. Miután a republikánusok egyik bástyájának számító Texas – Trump kérésének eleget téve – pár éven belül másodjára is átrajzolja a kongresszusi választókörzeteinek határait, ráadásul mindezt azért, hogy öt képviselői helyet elvegyenek ellenfeleiktől Washingtonban, a demokraták szintén kardot rántottak: a szemet szemért elv jegyében belementek a kerületek manipulálását célzó fegyverkezési versenybe, kukázva a kezüket eddig gúzsba kötő elveiket. Azt, hogy hatalmas a tét, nemcsak az jelzi, hogy a texasi kormányzó letartóztatással és elmozdítással fenyegette meg a törvényhozást meneküléssel megakasztó demokratákat: akár a két párt között kirobbant, bosszúspirállal fenyegető gerrymanderingen is múlhat, hogy 2026 után korlátot szabhatnak-e Trump elnöki hatalmának vagy sem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×