"Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel szólalt fel napirend előtt a parlament őszi ülésszaka nyitányán Orbán Viktor miniszterelnök, a közelmúltban elhunyt korábbi képviselők iránti tiszteletből tartott gyászszünet után.

A kormány közelmúltban hozott döntéseiről szólt, illetve helyezte őket kontextusba.

"Háború van, a háború a keleti szomszédságunkban zajlik Ukrajna és Oroszország között, mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé" - mondta.

A lokális háborút ugyanis a szankciók globális válsággá változtatták szerinte.

Visszaemlékezett, hogy tavasszal sokan számítottak rövid háborúra, de ma már látszik, hogy hosszú lesz, Ukrajnát pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig kimeríthetetlen.

"A nyugat a háború pártján áll, mi pedig a béke oldalán. Azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk"

- fogalmazott a miniszterelnök.

Beszámolt róla, hogy a kormány honvédelmi alapot hozott létre a határvédelemre és a nemzetbiztonság növelésére, a déli határon a katonákat határvadászok váltották fel, a katonákat pedig visszavonták.

"Dezinformációs háború is zajlik, ettől is meg kell védeni az országot" - folytatta.

Aztán rátért: a családokat a háború infláció sújtja, "40 éve nem látott infláció száguld a fejlett országokban".

Felidézte, látta az Antall- és a Horn-kormányok alatti magas inflációt, illetve az orosz és távol-keleti pénzügyi összeomlást is, a fiatalok pedig emlékezhetnek már a 2008-2009-es pénzügyi válságra és a két évvel ezelőtt, járvány okozta visszaesésre is.

Szerinte az energiaárak emelkedését ma nem gazdasági folyamatok váltják ki, hanem a politika, a brüsszeli politikai döntések, vagyis a szankciók, amelyeket úgy kellett volna kivetni, hogy az ne "a törpének" fájjon.

Szerinte a gázár azért kétszereződött, majd háromszorozódott meg, mert az EU asztalra tette a gázkereskedelmi szankciók kérdését, és ugyanez történt a villamosenergia ügyében is.

"Beszéljünk egyenesen, Európa országai az energiáért ma szankciós felárat fizetnek" - nyomatékosította Orbán Viktor, aki azt mondta, az energiaárak emelkedése 3-5 százalékos inflációt jelent önmagában. Szankciók nélkül viszont szerinte Európa újra erőre kapna, az energiaárak és az infláció egyből a felére esne vissza.

Azt is kijelentette, hogy a háború kitörése óta energiakereskedelemből Oroszország annyi pénzt keresett, mint tavaly egész évben a teljes exportbevétele volt. "Ez a fegyver tehát visszafelé sült el" - foglalta össze.

"Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig fogjuk ezt csinálni. Ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is. Európában egyre több a dühös ember, mi tagadás, mi is azok vagyunk" - folytatta a miniszterelnök, aki szerint nem csoda, hogy

az országok egyre-másra váltják le a szankciókat támogató kormányokat, "avanti ragazzi", üzent az olaszoknak, hozzátéve, ez az estére nem vonatkozik

- ismert, este játszik sorsdöntő Nemzetek Ligája-találkozót a magyar és az olasz labdarúgó-válogatott.

Szerinte a szankciók nem demokratikusan születtek meg, arról nem kérdezték meg az embereket, ám az árát az emberekkel fizettetik meg.

"Európában elsőként tehát Magyarországon kérdezzük meg az embereket a szankcióktól. Most is nemzeti konzultációt indítunk" - mondta, arra kérve a magyarokat, "mindenki mondja el a véleményét".

Megerősítette, van elég gáz (az éves fogyasztás 41 százaléka) és villamosenergia is, valamint kőolaj.

Elmondta viszont, hogy mivel nincs megfelelő mértékű befolyás a gázárra, abból a fogyasztást csökkenteni kell. Ezt az intézkedést segíti a Mátrai Erőmű újranyitása, a paksi üzemidő meghosszabbítása és a Paks 2 megépítése, amelyhez az ellenzék támogatását kérte. Beszámolt még az árstopokról, a nyugdíjemelésekről és korrekciókról is, a fiatalok adómentességéről és a fenntartott rezsicsökkentésről, amely egy átlagos háztartásban havi 181 ezer forintot jelent. Elmondta még, hogy a családok segítését az extraprofitadóból fedezik, a befolyt összeg elegendő az idei ártámogatásokra. A szolgáltatások kiváltására tűzifa- és barnaszénprogramot is indított a kormány.

A vállalkozókat is segítik egy 200 milliárd forintos keretből, lesz gyármentő program és várható egy munkahelyvédelmi akcióterv is - mondta még Orbán Viktor.

Újabb állami beruházást azonban nem indítanak, de munkahelyteremtő magánberuházásokat támogatnak, minden odatett 2 magánforinthoz 1-et tesz a kormány.

Bejelentette még, hogy 6400 milliárd forintot fordítanak az üzemidő-hosszabbításra, Paks 2-re pedig 11 400 milliárd forintot. "Ezt a munkát el kell és el is fogjuk végezni. Ha a brüsszeli bürokraták nem adják oda a pénzt, ami jár, akkor más forrásokhoz fordulunk, az erről szóló tárgyalásokat már el is indítottuk" - mondta Orbán Viktor.

Bejelentette azt is, hogy egyszerűsítik a napenergia hasznosítását a jövőben. Fejlesztik a közlekedési hálózatokat, és tovább szélesítik a családtámogatásokat.

"2023-ban új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd" - mondta, de részleteket nem említett.

Végül bejelentette, hogy a Brüsszellel fennálló viták ellenére is az EU tagjaként képzeli el Magyarország jövőjét. "Európa csak akkor lesz egységes és erős, ha megtartja valamennyi árnyalatát. Mi ragaszkodunk saját észjárásunkhoz, ha tetszik ez másoknak, ha nem" - húzta alá Orbán Viktor, aki szerint Magyarország barátai továbbra is számíthatnak rá.

Ígérte, "a kormány erős tempót diktál" a következő időszakban.