Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzik szakemberek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.
Nyitókép: MTI/alogh Zoltán

Brüsszel elleni fegyver vs. felelősséghárítás – elemzők a nemzeti konzultációról

A Nézőpont Intézet és a Méltányosság Politikaelemző Központ egy-egy munkatársát kérdeztük az Oroszország elleni energetikai szankciókat a középpontjába állító új Fidesz-kezdeményezésről.

Az érdeklődésünkre megszólaló elemzők szerint a kormány erős legitimációs eszközt lát a nemzeti konzultációban, ugyanakkor azt is reméli tőle, hogy Brüsszelre háríthatja át a felelősséget az áremelkedésekért.

A Nézőpont Intézet elemzője, Pálfalvi Milán szerint a kormány erős felhatalmazást kaphat a politikájához a szankciók ügyében indítandó nemzeti konzultáción, amely jóval nagyobb kört ér el, mint egy közvélemény-kutatás.

„Emlékezhetünk, hogy

a migráció témájában is megkérdezte az embereket annak idején a kormány,

és az alapján alakította ki az álláspontját, az alapján nyert olyan erős bázist maga mögé, ami komoly fegyvertényt jelentett Brüsszellel szemben” – mondta Pálfalvi Milán.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint viszont a kormány nemzeti konzultációjának fő célja az, hogy áthárítsa a felelősséget Brüsszelre. Rajnai Gergely megkeresésünkre elmondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciókat ugyan a magyar kormány is megszavazta, de azoknak nemcsak a gazdasági, hanem a belpolitikai hatását is szeretnék kivédeni.

„Most, a tél közeledtével, amikor a rezsiárak kezdenek elszaladni és az infláció már azért jó ideje itt van velünk,

valamilyen eszközt próbált a Fidesz arra szerezni, hogy a felelősséget magáról áthárítsa

valamilyen más eseményre, akár legyen az Brüsszel, a háború, bármi más. Ezt a konzultációt, úgy érezték valószínűleg, hogy most lehet csak bevetni, most van az, hogy az emberek már tényleg a bőrükön érzik a gazdasági válság hatásait. Most ez esetlegesen politikai preferenciákban is megnyilvánulhat, tehát ebben a pillanatban, hogyha ők meg tudják azt a narratívát honosítani a magyar emberek fejében, hogy a szankcióknak köszönhető minden gazdasági probléma, akkor ez feltehetően a Fidesz lemorzsolódását csökkentheti. Ezt próbálják ezzel a konzultációval is erősíteni. Ez csak egy eszköz ebben a kommunikációs hadjáratban” – vezette le Rajnai Gergely.

Kocsis Máté, a konzultációt kezdeményező Fidesz-frakció vezetője azt mondta, a kormány az európai vitákban is hivatkozhat majd a magyarok véleményére arról, hogy a szankciók nem működnek.

(Nyitóképünkön a visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzik szakemberek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×