Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
331.2
bux:
119358.26
2026. január 14. szerda Bódog
Tüdőszűrő vizsgálat a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. Szűrőcentrumában. Budapesten, Pest, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén van érvényben kötelező tüdőszűrést elrendelő határozat. Borsodban a szűrés elmulasztása esetén félmillió forintig terjedő eljárási bírság kiszabását is kilátásba helyezte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Egy 1998-as rendelet írja elő, hogy a gümőkóros (tuberkulózisos) betegek felkutatása, illetőleg a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve a lakosság meghatározott részének vagy egyes korosztályoknak a szűrővizsgálatát rendelheti el, ha az előző évben az új tuberkulózisos esetek gyakorisága a területen meghaladta a 25 százezreléket.
Nyitókép: NTI/Vajda János

Sok a panasz, kevesebb beteget látnak el a szakrendelők

Az Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián elhangzottak szerint nem az orvosok elvándorlása a gond.

Ötödével kevesebb beteget látnak el a szakrendelők most, mint a járvány előtti évben – derült ki Kiss Zsolt, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának előadásából Balatonfüreden, az Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián. Adataikkal egybecseng a NEAK-hoz befutó több ezer betegpanasz, ami az ellátatlanságot, a hosszú várakoztatást, a szakellátások elérhetetlenségét róják fel a finanszírozónak – írja a Népszava.

Kiss Zsolt hangsúlyozta: az egészségpénztárnak alapfeladata az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legjobban hasznosítsa. Ezért fontos az is, hogy a betegek mit tapasztalnak a rendszerben. Lényeges, hogy a beteg el tudjon menni, tudjon időpontot kapni, vizsgálják ki, és elkezdődjön az ellátása. Ennek elmaradása ugyanis nagyon sokba kerül – mondta. Ennek már forintban is kifejezhető következménye, hogy egyre több drága, méltányossági gyógyszer és egyéb terápiára érkeznek a betegkérelmek.

A főigazgató elmondása szerint az elmúlt hónapokban összességében

12-14 milliárdnyi szolgáltatáshoz nem fértek hozzá a betegek.

A főigazgató beszélt arról is, hogy a szűréseket alaposan visszavette a járvány. Mintegy 20 százalékkal kevesebb onkológiai szűrés történt. Például a rehabilitációs ellátások teljesítménye is 47 százalékra esett. A főigazgató mások mellett arra is kitér, hogy ugyan sok szó esik az orvoshiányról, ám az ő adataik szerint az aktívan gyógyítók pecsétszámuk alapján mindössze 2 százaléka „tűnt” el a rendszerből.

Tehát önmagában szakorvosok számának csökkenése nem magyarázza a teljesítmény elmaradását.

Az előadást követő fórumon a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet vezetője úgy vélekedett, hogy sok beteg a paraszolvencia kivonása miatt nem jelenik meg a rendszerben. A páciens eddig odament, „lerakta, amit le kellett tenni a megfelelő helyen”. Erre most már nincsen mód. Az orvos akkor is megkapja a bérét, ha tíz vagy hatvan beteget rehabilitál az osztályán – magyarázta.

Udvari Edina intézményvezető, rehabilitációs és neurológus szakorvos, árnyalva az előtte felszólalók szavait úgy fogalmazott: a betegek elmaradásában benne van a paraszolvencia hiánya ugyan, de az is, hogy vannak olyan kollégák, akik nyilván kevésbé motiváltak, vagy csúnyább kifejezéssel, kerülik a munkát. Saját intézményét, a váci kórház példáját citálta: ők is körülbelül 75-80 százalékot hoznak, a rehabilitációban csak 60 százalékot.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×