Októbertől igényelhetik a rászorulók az évi 48 ezer forintos fővárosi lakásrezsi-támogatást – döntött a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén.

A testület egyhangúlag támogatta a fővárosi lakásrezsi-támogatásról szóló rendelet módosítását, amellyel jelentősen kibővítik a támogatásra való jogosultságot, duplájára emelik a leginkább rászoruló budapesti háztartások számára hozzáférhető támogatás összegét, valamint lehetővé teszik a vezetékes gáz és a villamos energia díjának támogatását is.

Az új rendszerben a havi 4 ezer, évi 48 ezer forintos támogatást a rászoruló háztartások, valamint azok a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő budapestiek kaphatják, akik öregségi nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ellátásuk havi összege azonban alacsonyabb, mint a létminimum körül meghatározott havi 100 ezer forintos küszöbérték. Az ezt meghaladó, de havi 170 ezer forintnál alacsonyabb összegű ellátásban részesülő budapestiek havi 2 ezer forint – évi 24 ezer forint – támogatásban részesülhetnek.

A távhőszolgáltatási, valamint a víz-, csatorna és szemétszállítási díjtámogatás mellett gázszolgáltatási és villamosenergia-szolgáltatási díjtámogatást is biztosítanak, havi 2000-2000 forint összegben.

A havi 4000 forint támogatásra jogosult háztartások így a továbbiakban kettő - általuk választott - díjtámogatásban részesülhetnének, egyenként havi 2000 forint összegben.

Válság elleni alapot állítanak fel

Energia- és gazdasági válság elleni alap létrehozásáról is döntött az idei évi költségvetési rendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés.

A főváros az alapból akarja a megnövekedett költségeket fedezni.

A testület a rendkívüli ülésen 18 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett határozott a rendeletmódosításról.

Az alapba befolyt pénz a közvilágítással, intézményi rezsikiadások emelkedésével, kamatkiadásokkal, közösségi közlekedéssel, továbbá a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával kapcsolatos többletigények fedezetének biztosítására használható fel.

• Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a költségvetés módosítására azért volt szükség, mert - a többi mellett - az infláció miatt megemelt kamatlábak következtében 7,4 milliárd forinttal drágultak meg a kamatkiadások az idén.
• Továbbá az első féléves adatok alapján az látszik, hogy közel 1 milliárd forint szükséges nettó finanszírozási pozícióban ahhoz, hogy a fővárosi intézmények képesek legyenek a megemelkedett energia- és élelemiszerszámlákat kifizetni. A mostani beszerzések már mutatják, hogy a jövő évben akár tízszeres rezsinövekedéssel kell számolni.
• A javaslat szerint ez ugyanígy megjelenik a fővárosi közvilágítás működtetése esetében is: 5 milliárd forinttal kerül többe a közvilágítás idén, mint a tervezett összeg.
• A BKV idei évi üzleti terve már azzal számolt, hogy állami kompenzáció nélkül 24 milliárd forintos likviditási hiány lép fel a cégnél, amely a napi működést veszélyezteti. Az energiaárak növekedése miatti kormányzati kompenzáció nélkül (14 milliárd forintos összeg) az utolsó negyedévben már likviditási problémák jelentkeznek a BKV-nál - írták.
• Rámutattak arra is, hogy a mostani adatok alapján az látszik, hogy a magas inflációs adatok következtében az iparűzési adó a tervezetthez képest 14 százalékos növekedést mutat. Ugyanakkor ez a bevétel csak részben képes finanszírozni a megnövekedett kiadási kockázatokat - írták.

Utóbbi témában posztolt Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon. Azt írja, magukon kezdik a spórolást:

• a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó épületeket nyáron nem lehet 25 foknál hűvösebbre hűteni, télen pedig 21 Celsius-foknál melegebbre fűteni, kivéve az idősotthonokat és az ápolási tevékenységet végző intézményeket.
• A fővárosi díszkivilágítás napi 2 órával rövidebb lesz, és a közvilágításban 2024 végéig újabb 19 ezer elavult lámpatest cseréjére kerül sor, ez 40 százalékos energiamegtakarítást jelenthet majd lámpatestenként.
• Budapest csatlakozik a „Városok energiamegtakarítási sprintje” kezdeményezéshez, amelyben Európa nagyvárosai osztják meg egymással legjobb ötleteiket és gyakorlataikat.
• A napelemes fejlesztések támogatására állandó lakossági tanácsadó irodát létesítenek.

A Fővárosi Közgyűlés a fakitermelés feltételeit egyszerűsítő kormányzati szabályozásra reagálva - az erdők védelmében - megtiltották a fővárosban a védett területen lévő erdők tarvágását.

Ughy Attila (Fidesz-KDNP) a vitában arról beszélt, hogy az előterjesztés ellentétes Karácsony Gergely napirend előtti felszólásával, amelyben a partnerség fontosságát hangsúlyozta, ugyanis a főváros nem egyeztetett az Agrárminisztériummal a kérdésben. A javaslatot színtiszta politikai előterjesztésnek nevezte, amelynek semmi hatása nincs.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője elmondta, politikai és jogi kifogásaik is vannak az előterjesztéssel szemben, de mivel fontosnak tartják a zöldterületek védelmét, támogatják a javaslatot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szabályozás csupán a fővárosi erdőterületek 0,3 százalékára vonatkozik.

Eldőlt, kié lesz a víziközmű-vagyon

A Fővárosi Közgyűlés - 17 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett - döntött arról is, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium által megszabott augusztus 31-i határidőig nem kezdeményezi a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló víziközmű-vagyon ingyenes átadását a magyar állam részére. Ezt azzal indokolták, hogy az ingyenes átadás "ellentételezéseként" az állam csak a 2022. évi likviditás megőrzéséhez szükséges működési hiány tőkeemeléssel való biztosítását vállalja, márpedig arra a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek 2022-ben nincs szüksége. Továbbá az integrációs program jelenlegi feltételei nem biztosítják a budapestiek biztonságos ivóvízellátásának közép- és hosszú távú fenntartását.

Ahhoz, hogy a főváros a tulajdonában álló, a folyamatban lévő vagyonértékelés eddigi eredményei alapján nagyságrendileg 400 milliárd forint víziközmű-vagyont ingyenesen átadja a magyar állam részére, megfelelő garanciákat szükséges kapni az infrastruktúra karbantartására, az amortizáció pótlására annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az infrastruktúra állapotának romlása, amely elengedhetetlen a fővárosiak biztonságos ivóvízzel való ellátásához - olvasható az elfogadott javaslatban.

• A képviselők jóváhagyták, hogy 1 milliárd 18 millió forinttért eladják a Semmelweis Egyetemnek a IX. kerületi Knézits utcai ingatlant, amely idősotthonként funkcionált.
• A testület döntött arról is, hogy a XI. kerületi Szent Imre Kórház mögött található terület Sósfürdő tér lesz. A VIII. kerületben a Diószegi Sámuel utca és Orczy út találkozásával közrezárt terület Benyovszky Móric, a XVIII. század világhírű magyar utazója, hajósa, katonája és földrajzi leírója nevét veszi fel.