Az összefoglaló szerint februártól folyamatosan esik a műtrágya eladás volumene, míg az árak folyamatosan nőnek. Ennek oka a földgáz árának drasztikus emelkedése, amely a legnagyobb költségtényező a műtrágya előállításánál.

A legnagyobb kereslet volumenben a mészammon-salétrom (MAS) és a Nitrosol, DAM iránt volt a tárgyidőszakban, de ennél a két műtrágyánál is 33, illetve 54 százalékos visszaesést mértek. A második negyedéves értékesítés 89 százalékát ez a két termék adta.

A legnagyobb visszaesés az ammónium-nitrát és a káliumklorid esetében történt. Az előző terméknél 70, míg a másodiknál 76 százalékos volt a keresletcsökkenés.

A szuperfoszfát iránt azonban nagyon megnőtt a kereslet, közel 60-szor többet adtak el belőle a forgalmazók,

mint a bázisidőszakban, annak ellenére is, hogy az ára 3,6-szeresére nőtt egy év alatt. Április és június között ennek a műtrágya-típusnak a tonnánkénti ára 170 ezer forintról 342 ezer forintra ugrott.

A szuperfoszfát iránt megnövekedett igény annak köszönhető, hogy a száraz tavasz arra ösztönözte a gazdákat, hogy növeljék a foszfor utánpótlását, felgyorsítva a növények virágzását, a termés képződését.

A növényvédő szerek iráni kereslet 20 százalékkal esett a második negyedében. Az értékesítési árak típusonként nagyon eltérő mértékű emelkedést mutattak. A gombaölő szereknél éves szinten 5 és 38 százalék közötti volt az éves drágulás üteme. A rovarölő szerek mérsékelten drágultak, az Agrokén kivételével.

A gyomirtó szerek átlagosan 9 és 34 százalék között drágultak, kivéve a Fozát 480 típusú szert, amelynek ára egy év alatt több mint 3,2-szeresével nőtt.