Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Alexander Schallenberg osztrák (j2), Tanja Fajon szlovén (b2) és Jan Lipavsky cseh külügyminiszter (b) az öt közép-európai külügyminiszter találkozóján Budapesten, a Puskás Arénában 2022. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szijjártó Péter rendkívüli kihívásról és a magyar földgáztározók töltöttségéről beszélt

A magyar külgazdasági és külügyminiszter cseh, osztrák, szlovák és szlovén kollégájával találkozott a Puskás Arénában.

Magyarországon az európai átlag feletti a földgáztározók töltöttsége – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, az öt közép-európai külügyminiszter találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter közölte: folyamatosan zajlik a magyarországi földgáztárolók feltöltése.

A feltöltöttségi szint jelenleg 44 százalékos. Magyarország az éves fogyasztás 25,5 százalékát már betárolta, miközben Európában ez az átlag 16,7 százalék.

Emellett megindították a kereskedelmi tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hosszútávú szerződéseken felül újabb földgázmennyiségeket vásároljanak. Számításaik szerint a fűtési szezon kezdete előtt még 700 millió köbméter vásárlása lehetséges - ismertette.

Felgyorsították a paksi atomerőmű beruházását is.

A cél az, hogy "jövőre az első beton már a földben legyen"

- fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve: emellett a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű biztonságos üzemeléséhez szükséges fűtőelem szállítmányok számára is tárgyalnak újabb alternatív szállítási útvonalakról.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy az európai kontinens "rendkívül durva kihívásokkal néz szembe, a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe". Ezt a szomszédos országok - és Magyarország is - még jobban érzi, mint a többi európai nemzet. Az európai országok gazdaságának háborús inflációs környezetben kell működniük, az energiaellátás "a totális bizonytalanság helyzetébe kezd süllyedni" - fogalmazott a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: az európai kontinens nehézségeire az egyetlen megoldást a béke jelenti, de addig is kötelesek mindent megtenni, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborútól, s annak káros következményeitől.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet továbbá, hogy a várható éhínségek miatt kialakuló újabb migrációs hullámok minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezhetik Európát. Kiemelte, Magyarország helyzete ebben a tekintetben még speciális is, hiszen kettős nyomás alatt áll: az ukrajnai háború miatt keletről eddig több mint 830 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 120 ezer illegális migránst állítottunk meg.

"Természetesen mindkét feladatunknak és kötelességüknek a jövőben is meg fogunk felelni. A menekülteket ellátjuk, a migránsokat megállítjuk" - fogalmazott a miniszer, aki közölte: eddig 1,6 milliárd eurót költött Magyarország erre a két feladatra, és ezeknek 2 százalékát kapta meg Brüsszeltől.

A miniszter ismertette, hogy már zajlik a határvadász egységek létrehozása, hogy a megnövekedő migrációs nyomás ellenére is meg tudják védeni Magyarország határait. Ez különösen fontos, mivel az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a migránsok "felfegyverkezve" akarják átlépni illegálisan a magyar határt.

Szijjártó Péter a cseh, osztrák, szlovák, szlovén külügyminiszterrel a Puskás Arénában tartott tanácskozását követően fontosnak nevezte az öt ország gazdasági kapcsolatait, azok további erősítését is.

Alexander Schallenberg, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború tovább nehezítette a helyzetet. Úgy értékelt, Vlagyimir Putyin orosz elnök, az éhínséget is kihasználva, folytatja háborúját, ezért is kiemelten fontos, hogy az Európai Unió támogatást nyújtson a Száhel-övezet részére.

Mindeközben viszont nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkán geostratégiai fontosságáról sem, és hogy Bosznia-Hercegovina mielőbb megkapja az uniós tagjelölti státuszt - emelte ki az osztrák miniszter.

Ivan Korcok, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hasznosnak nevezte a gázszállítások kapcsán történt egyeztetéseket. Fontosnak nevezte a fogyasztáshoz mért megfelelő szintű gáztározó töltöttséget, s azt mondta: Szlovákiában is megfelelő a töltöttségi szint.

A szlovák miniszter továbbá örömét fejezte ki, hogy Moldávia és Georgia euroatlanti csatlakozásában is történtek előrelépések.

Tanja Fajon, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere arról beszélt, hogy az öt közép-európai ország tanácskozása egy olyan platform, ahol egyetértésre tudnak jutni a közös kihívásokat érintő kérdésekben.

Elmondta, hogy Szlovénia számára is nehézséget jelent a migrációs nyomás. Ezzel együtt viszont azt hangsúlyozta: a schengeni övezeten belül fel kell számolni a belső ellenőrzéseket. Ezért is bontják le a szlovén-horvát határon a kerítést - mondta a miniszter, de kiemelte: továbbra is biztosítják a védelmet és biztonságot.

Nyitóképünkön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Alexander Schallenberg osztrák (j2), Tanja Fajon szlovén (b2) és Jan Lipavsky cseh külügyminiszter (b) az öt közép-európai külügyminiszter találkozóján Budapesten, a Puskás Arénában 2022. július 13-án

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×