Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent János Kórházban 2020. december 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Covid: tisztult a kép a magyarországi halálozások körül, de kellenének még adatok

Az időskorú népesség aránya kevésbé tűnik fontosnak, mint a területi különbségek.

Két évvel a járvány kezdete után is csak homályosan látjuk, mi minden befolyásolja a magyarországi covidos halálozást – írja a 444.hu, mely szerint ez főleg azért van, mert alig tesznek közzé hivatalos területi adatokat. (Csak budapesti és vidéki bontást hoznak nyilvánosságra, amiből nem lehet rendes elemzéseket végezni.)

A lap felidézi, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyedül tavaly májusban tett kivételt, amikor 2021. március 4-ével bezárólag kiadta a K-Monitornak a települési szintű halálozási számokat. Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már a háromszorosánál tartunk. Az akkori adatok alapján megállapítást nyert, hogy

nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapja el a koronavírust.

Nemrégiben a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Kovács László és Vántus Katalin a fent említett adatbázisra támaszkodva elemezték tovább a helyzetet, statisztikai módszerekkel megvizsgálva, hogy minek tudhatók be a területi különbségek.

A tanulmányból mások mellett kiderült, hogy ahol magas az álláskeresők száma, vagyis a társadalmi-gazdasági értelemben lemaradt térségekben, magas volt a halálozás is. Mint olvasható, a két dolog azért függhet össze, mert a munkanélküliség jól mutatja, milyen a lakosság egészségi állapota.

A kutatás szerint többen haltak meg azokban a járásokban is, ahol a járvány előtt különösen leterheltek voltak a kórházi osztályok. „Arra következtethetünk, hogy az érintett kórházak erőforrásai kimerültek a járvány első két hulláma során” – írják a tanulmányban hozzátéve, hogy azokban a térségekben, ahol eleve nagy volt a kórházi terhelés,

nagyban befolyásolta a covidos halálozást, hogy mennyi ápoló dolgozott a háziorvosok mellett.

Ez pedig azért lehet, mert a nem nagyon súlyos fertőzöttek ellátása főleg az ápolókra hárulhatott. Bár a háziorvosi ellátásban is nagy területi különbségek vannak, a szerzők szerint még sürgősebbnek tűnik növelni az ápolók számát ott, ahol kevesen vannak – emeli ki a lap.

Az időskorú népesség aránya ehhez képest kevésbé releváns: általában elmondható, hogy többen haltak meg ott, ahol magas a 65 év feletti nők aránya, de a férfiak esetében nincs ilyen összefüggés. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a férfiaknak alacsonyabb a várható élettartamuk, és ha megérik a 65 éves kort, valószínűleg amúgy is elég jó állapotban vannak ahhoz, hogy túléljék a koronavírust.

A 444.hu szerint persze sok minden más befolyásolhatja még a halálozást. Ahogy a tanulmányban is írják, meg lehetne vizsgálni egyebek közt, hogy van-e hatása a különböző betegségek elterjedtségének vagy az iskolázottságnak, de mindenképp frissebb adatokra lenne szükség az elemzés folytatásához.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×