Ez már sorozatban a negyedik kormányalakítás, a szerkezet mindig módosult, ezúttal talán közepes mértékben, de az elvek változatlanok – mondta Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, az egyik ilyen elv, hogy a humán kérdéseket egységesen kezeli a kormány, most két tárca között oszlanak meg a feladatok, a nagy állami alrendszerek a Belügyminisztériumhoz, a jövőt érintő kérdések a Csák János vezette innovációs tárcához kerültek.

Emellett a gazdasági tárcáknál újfajta hatásköri megoszlás lesz, a Pénzügyminisztériumnak egy válságidőszakban kell a költségvetés fenntarthatóságát biztosítania, így tud erre koncentrálni, a gazdaságfejlesztési kérdések pedig Nagy Mártonnál és Palkovics Lászlónál vannak.

„Ez olyan egyensúlyt hoz létre, amely a működőképességet szolgálja”

– tette hozzá.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy annak nincs jelentősége, hogy Semjén Zsolt, Navracsics Tibor és Nagy Márton nem kapott önálló minisztériumot. Közölte, hogy a miniszterek minden szempontból egyenrangúak. Példaként említette, hogy Navracsics Tiborhoz több ember irányítása tartozik majd, mint amennyit a Miniszterelnökség egyéb területeken foglalkoztat.

A miniszter bemutatta új helyettesét, Fürjes Balázst, aki a miniszterelnök politikai igazgatójává előlépő Orbán Balázst váltja a poszton. „Kifejezetten hálás vagyok Orbán Balázsnak, hogy a helyettesítésem kiváló volt az elmúlt négy évben. Fürjes Balázsnál is erre esély van, közelebb lépett a politikához, már azzal, hogy elindult jelöltként, most pedig a kormánybiztosi munka után politikai szerepet vállalt, és a Miniszterelnökség második embere lett. A szakmai ismereteit itt is tudja hasznosítani, komoly teljesítmények állnak mögötte az NKE-től a Puskás Arénán át a Papp László Arénáig” – mondta Gulyás Gergely.

Novák Katalin szerepéről a magyar diplomáciában úgy fogalmazott, hogy az állam képviselete is a feladata, s noha a külpolitikát a kormány határozza meg, de a köztársasági elnök ehhez sokat hozzá tud tenni, és Novák Katalin a külkapcsolatok terén láthatóan aktív, „de hogy mire helyez hangsúlyt, milyen véleményt alakít ki, ebben korlátlan a szabadsága”.

A háborús veszélyhelyzet intézkedéseiről elmondta, a háború két területen azonnali intézkedéseket kíván meg. Az egyik a honvédelem, ezért került 200 milliárd forint a honvédelmi alapba, míg a rezsivédelmi alapra azért van szükség, hogy meg tudják őrizni az eddigi eredményeket.

„Több pénzt szeretnénk költeni a honvédségre, amit 2030-ig terveztük, előre akarjuk hozni. Az a cél, hogy gyorsítsuk fel a korábban Zrínyi programként ismert haderőfejlesztést, a forrásokat pedig bővítsük. Az új honvédelmi miniszter feladata, hogy ütemtervet készítsen, mit mennyire lehet előre hozni” – mondta Gulyás Gergely.

Az extraprofit különadókról pedig azt mondta, ugyanúgy járnak el, mint 2011-2012-ben, egyeztetnek az érintettekkel, és az adójogszabályokat majd az igényeknek megfelelően fogadják el, ha az állami érdeket nem sértik.

„Nem jó érzés bárkitől megtermelt hasznot elvenni, még akkor sem, ha ez összefüggésben áll a háborúval és a megszokottnál nagyobb bevételt eredményez” – vélekedett az extraprofit megadóztatásáról, de hozzátette, két területen, a bank- és az energiaszektorban ez biztosan fennáll, és jelezte, a válság idején méltányos, ha az extrabevételek egy részéből a válsághelyzet okozta plusz terheket enyhíteni lehet.

A beruházások elhalasztása kapcsán kiemelte, semmiről nem mondanak le. „Az előkészítés általában hosszabb, mint a kivitelezés, ezért semmilyen tervről nem kell lemondani. Ahol tervek már vannak, ott egy évvel halasztunk” – jelentette ki, és hozzátette, így megvárják, hogy rendeződik-e a piac, az infláció és helyreállnak-e az ellátási láncok.

„Inkább az árstopokat védjük meg, mint a beruházásokat.

Az egyéves átütemezés nem jelent óriási veszteséget a gazdasági növekedésben, de lehetővé teszi a rezsicsökkentés megóvását úgy, hogy a költségvetés egyensúlyát is fenn lehet tartani” – emelte ki a miniszter.

Gulyás Gergely a különadók miatt nem számít külföldi perekre, ezeket az eljárásokat már tíz évvel ezelőtt is megnyerték, inkább a benzinárstop miatt indulhatnak uniós jogi eljárások, de úgy véli, jó érveik vannak.

„A Mol profitjából fizetjük meg az intézkedés árát, de egész Európának nem tudjuk megfizetni”

– tette hozzá.

Gulyás Gergely megismételte korábbi jelentését, hogy a tanárok követelése jogos, a bérek valóban alacsonyak. Mint fogalmazott, új felelőse van az oktatásügynek, ő fog javaslatot tenni, de a béremelés szerinte „indokolt és szükséges”. Az ütemezéséről és a mértékéről azt mondta, ez függ a gazdaság teljesítőképességétől és az EU-s pénzekhez való hozzájutástól, mert ebből is lehetne a béremelést finanszírozni.

A főváros és kormány viszonyában most azt várja, hogy kiderüljön, a korábban miniszterelnök-jelöltségre pályázó főpolgármester hogyan viszonyul az új politikai helyzethez, és mennyire reparálhatók a kapcsolatok. Mostantól ez Navracsics Tibor (területfejlesztés), Lázár János (beruházás) és a főváros közös ügye.