eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl, b) beszélget Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztossal a Visegrádi Csoport és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek plenáris ülését megelőzően Pozsonyban 2019. május 6-án. A háttérben Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár (b3), jobbról Miroslav Lajcák szlovák kül- és Európa-ügyi miniszter (j).
Nyitókép: MTI/KKM/Burger Zsolt

Kiszivárgott a bizottság magyar kormánynak írt levele

Az Európai Bizottság ebben a 44 oldalas levélben adott hivatalos értesítést arról, hogy megindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást.

A Johannes Hahn biztos által jegyzett, 44 oldalas levél részletesen vezeti le bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot – írja a levélhez hozzájutó 24.hu.

Az Európai Bizottság levele szerint rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből finanszírozta a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Igaz, sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre, leírják, hogy mi történt, és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést – írják.

Szerepel az az ügy is az írásban, amelyben Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól. A magyar hatóságok itt is visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget. Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát, valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta.

A levél szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak hazánkban

– írja a 24.hu. A közalapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját is összeegyeztethetetlennek tartják az uniós támogatásokkal.

A levél jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállami elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Azt is problémaként hozzák fel, hogy a magyar kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve, nincs életben lévő antikorrupciós keretrendszer sem.

Ezek után a levél több tucat kérdést intéz a magyar kormányhoz, az adott ügyek részleteire kérdeznek rá, alapvető és átfogó adatokat kérnek a közbeszerzési és ellenőrzési rendszerekről. A levél alapján a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni ezekre a kérdésekre.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×