Infostart.hu
eur:
369.24
usd:
335.74
bux:
142976.63
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a nemzeti konzultációról tart sajtótájékoztatót az Igazságügyi Minisztériumban 2020. július 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Veszélyhelyzet: részletek derültek ki az alaptörvény-módosítási tervről

Két új területtel bővülhet a veszélyhelyzet "értelmezési tartománya".

Az alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal - mondta el a kormányszóvivő pénteken az M1 televízióban.

Szentkirályi Alexandra kifejtette: a járványhelyzet alatt fontos volt, hogy adott esetben gyorsan és határozottan fel tudott lépni a kormány, és bár a pandémia miatti veszélyhelyzet május végén lejár,

lehetnek olyan szituációk, amikor a kormánynak be kell avatkoznia.

Kitért arra, hogy a kormány 40 milliárd forintot költött eddig a háborúból menekülők különböző formában történő megsegítésére, és ennek az összegnek mintegy 2 százalékát kapta meg csupán az uniótól. Ez nem váratlan, a határvédelemre fordított 600 milliárd forintból is csak 4 milliárd forintnyi támogatást kapott az ország - jegyezte meg, hozzátéve, szeretnék, ha az unió jobban kivenné a részét ezekből a terhekből, mert Magyarország az egész unió nevében is eljár.

A kormányszóvivő jelezte: az árstopra vonatkozó intézkedések hatalmas segítséget jelentettek a magyar embereknek és jelentősen lenyomták az inflációt. Ha ezeket nem vezették volna be, és a rezsicsökkentés nem lenne, 13 százalék körül járna az infláció a mostani 8,6 százalékkal szemben - jegyezte meg.

Kijelentette: a nemzeti kormány nem gondolkodik megszorításokban a jövőben sem, és továbbra is a magyar családokat fogják segíteni.

Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádióban is leadott interjúban arról is beszélt, hogy

az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi,

mivel "jól sáfárkodtak" a rájuk bízott közvagyonnal, és ütésálló magyar gazdaságot tudtak létre hozni; tavaly - a koronavírus-járvány után is - az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta a magyar gazdaság.

Az infláció növekedésének egyik fő oka, hogy brutálisan megemelkedtek az energiaárak - mutatott rá Szentkirályi Alexandra, kiemelve, hogy ez nem magyar sajátosság, és a magyar inflációs adat például egy tizeddel marad el az amerikaitól.

Közölte, számítanak az uniós forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek, ugyanakkor

nincs úgy "kifeszítve" a magyar gazdaság, mint 2010 előtt,

tehát nincs szó arról, hogy ha ezek a pénzek nem érkeznének meg, akkor megszorításokra vagy IMF-hitelre lenne szükség.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Az Európai Bizottság tovább léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását, mert a kormány nem frissítette a légszennyezés csökkentésére szolgáló programját. Ha nem történnek lépések, akár két hónapon belül az Európai Unió Bírósága elé állhat az állam. A 2020-ban benyújtott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program felülvizsgálata 2024-ben lett volna esedékes, az Európai Bizottság tavaly júliusi, még az Orbán-kormánynak küldött felszólítása óta azonban sem az új program, sem a módosított intézkedések nem érkeztek meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország korábban az ammónia és a finom szálló por kibocsátásánál sem teljesítette a vállalásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×