eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Blue pipes going to oil refinery
Nyitókép: wenbin/Getty Images

MEKH: Magyarország energiaellátása stabil

A földgáz és a villamos energia iránti igényeket is maradéktalanul fedezik a hazai rendszerek - mondta a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese, jelezve azt is: Magyarország kiváló infrastruktúrával rendelkezik és földgáztartalékai is megfelelőek.

Hangsúlyozta: az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta folyamatosan figyelemmel kísérik, milyen sérülések érték az ukrán áram- és gázrendszert, és kritikus elemet eddig nem ért nagy problémát okozó támadás. Az interjúban kitért arra, hogy az európai szolidaritás az energetika területén is erős: március 16-án az ukrán és a moldáv villamosenergia-rendszert csatlakoztatták a kontinentális európai rendszerhez, hogy segíteni tudják a területek energiaellátását. Az eredeti cél az volt, hogy Ukrajna 2024-ben csatlakozzon az európai szinkronrendszerhez, ám a háború átírta a forgatókönyvet, és a kétéves felkészülési idő két hétre rövidült - tette hozzá. Kiemelte: a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát a szinkroncsatlakozás közvetlenül nem veszélyeztetheti.

A hazai gázellátásról Ságvári Pál jelezte, hogy a földgáz továbbra is zavartalanul, a szerződések szerint érkezik.

A tárolókban 1,25 milliárd köbméter földgáz van, ez a teljes kapacitás 20, az éves fogyasztás 13 százaléka, vagyis a szezonnak megfelelő szintű. Ebből 900 millió köbméter a stratégiai készlet, amihez csak vészhelyzetben kell hozzányúlni,

tehát bőven van vésztartalék is - mondta. Azzal kapcsolatban, hogy a tárolói töltöttség elmarad az előző évek azonos időszaki szintjétől, a MEKH elnökhelyettese leszögezte: a tárolói szint a sok éves átlag szerinti, vagyis a kereskedők jól kiszámolták, hogy - megfelelő biztonsági ráhagyással - éppen elfogyjon a fűtési szezon végére. A jogszabály szerint a lakosság téli fogyasztásának 60 százalékát kitevő gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig, ezen felüli beavatkozásra most nem lát indokot a hivatal. Olyan forgatókönyvvel sem számolnak, amely szerint hozzá kellene nyúlni a stratégiai készlethez, tehát szó sincs arról, hogy ki lenne "centizve" a betárolt földgáz mennyisége - mondta.

A MEKH elnökhelyettese beszélt arról is, hogy a szolidaritás kérdése a földgázellátás területén is felmerül. A mechanizmus szerint egy adott országnak segítenie kell a másikon, ha annak a védendő fogyasztói (a lakosság és a kórházak, iskolák) nincsenek ellátva. Eddig nem érkezett erre vonatkozó megkeresés a szomszédos hatóságoktól - közölte.

Az ukrán-magyar vezetéken jelenleg kiszállítás történik, de nem a hazai tárolókból, hanem a nyugat felől érkező gázt küldik tovább a kereskedők keletre.

És míg korábban csak megszakítható módon lehetett Ukrajna felé szállítani, addig február 1. óta úgynevezett garantált kapacitás működik, ami azt jelenti, hogy akkor is szolidárisak tudunk maradni velük, ha befelé nem érkezik forrás - hangsúlyozta.

Az ukrajnai háború hatásairól szólva a MEKH elnökhelyettese úgy vélte, bár érik találatok az ukrán infrastruktúrát, a felek mégis mintha ügyelnének arra, hogy a gerinchálózatok épek maradjanak. "Jelenleg nem látunk ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzetet, ezzel együtt természetesen készülünk vészforgatókönyvvel" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×