eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: honvedelem.hu/Szováthy Kinga

Benkő Tibor: Az új kihívások Magyarország részéről választ követeltek

A magyar hadsereg az egyik legjobb lesz a térségben. Az országnak nem szabad az ukrajnai háborúba belekeverednie – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter Soroksáron tartott lakossági tájékoztatóján.

A honvedelem.hu oldal beszámolója szerint Benkő Tibor honvédelmi miniszter Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, választókerületi elnök, országgyűlési képviselő meghívására tartott tájékoztatót március 16-án Soroksáron a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról.

A tárcavezető az aktuális, a hazai védelempolitikát is alapjaiban meghatározó nemzetközi biztonsági helyzet kapcsán kiemelte: az utóbbi esztendőkben olyan kihívások érték térségünket – beleértve az illegális migrációs nyomást, a hibrid hadviselés megjelenését, a terrorizmus erősödését, a kibertér műveleti területté válását –, amik a NATO által megjelölt keleti és déli fenyegetettségi irány metszéspontjában fekvő Magyarország részéről válaszokat követeltek.

Benkő Tibor beszélt arról is, hogy a Magyar Honvédség 2010-re szinte a megszűnés szélére került, az ország gazdasági állapota pedig csak 2015-ben tette lehetővé, hogy a kabinet érdemben el tudja kezdeni fejleszteni. Ezen okok miatt indította el a kormány a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot (HHP), melynek segítségével a Magyar Honvédség a térség csúcstechnológiával rendelkező, egyben legjobban kiképzett katonákból álló hadseregévé válik, ami minden lehetőségre felkészülve tudja garantálni Magyarország szuverenitását és a magyar emberek biztonságát.

A miniszter beszélt az orosz–ukrán háború aktuális helyzetéről. Hangsúlyozta: a NATO egyszerre vallja az elrettentés és a párbeszéd elvét, a magyar kormány álláspontja ebben az esetben sziklaszilárd, a konfliktust alapvetően diplomáciai úton kell megoldani, a párbeszéd és a tárgyalások jelentősége nem pótolható mással. Mint mondta,

Magyarország határozottan elítéli az orosz agressziót, de hazánknak nem szabad ebbe a háborúba belekeveredni, ahogyan a NATO-nak sem.

Utalt arra, hogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is határozottan kijelentette: NATO-csapatok nem lépnek Ukrajna területére, ugyanakkor – tette hozzá – azt is meg kell akadályozni, hogy a háború bármilyen formában átlépje az ukrán határt. „Amit nem szabad megengedni, hogy ez a háború tovább eszkalálódjon, és Magyarországot bárki, bármiféle eseménnyel ebbe a háborúba beletaszítsa. Ezért nagyon fontos, hogy körültekintően, megfontoltan, előrelátóan cselekedjünk minden egyes kérdésben” – mondta.

Benkő Tibor beszámolt a haditechnikai eszközök beszerzésének ütemezéséről, a honvédelmi nevelésről, a Honvéd Kadét Program fejlődéséről, az oktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodásokról, a napjainkra 11 500 főt számláló Önkéntes Tartalékos Rendszer sikeres kifejlesztéséről, a hazai hadiipar újraindításáról, valamint a katonai életpályamodellről. Rámutatott arra is, hogy az új szemléletnek és a HHP-nek köszönhetően 13 ezerrel több katona szolgál a Magyar Honvédségben, mint 2010-ben.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztéseket a kormány mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben a lehető legnagyobb mértékben támogatja. 2022-ben a védelmi kiadásokra 1003 milliárd forintot fordíthat a tárca, 2024-re pedig elérjük a NATO felé vállalt, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi költségvetést.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×