Az ukrajnai háború vasárnapi történéseiről itt olvashat bővebben.

Háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség – hangsúlyozta a miniszterelnök az M1-nek adott rendkívüli interjúban. Orbán Viktor megismételte: óvakodni kell az átgondolatlan lépésektől, mint amit a baloldal javasolt, hogy fegyvereket küldjön Magyarország Ukrajnába. Hozzátette, hogy a magyar álláspont nem fog változni ebben a kérdésben. Orbán Viktor emellett továbbra is kiemelten fontosnak nevezte, hogy Magyarország ne sodródjon bele az orosz-ukrán fegyveres konfliktusba. Azt is megerősítette, hogy minden segítséget megadnak az Ukrajnából érkező menekülteknek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a csapi határátkelőnél Kárpátalja kormányzójával közösen tartott sajtótájékoztatót. A tárcavezető kiemelte, Kárpátalja kormányzójának kérésére 100 ezer liter üzemanyagot hoztak a térség üzemanyag-ellátási krízisének enyhítésére. Az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve élelmiszert, higiéniai és gyermekápolási termékeket juttat a bajba jutottaknak, az első szállítmány 28 tonna élelmiszerrel már meg is érkezett. Hétfő reggel újabb egymillió eurót bocsát a segélyszervezet rendelkezésére.

Lezárja légterét az orosz légitársaságok előtt az Európai Unió – jelentette be az Európai Bizottság elnöke. A korlátozás minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel. Ursula Von der Leyen az is közölte: Brüsszel betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, a Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik működését, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Megerősítette: Brüsszel lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.

Ukrán küldöttség készül tárgyalni az orosz féllel a fehérorosz határnál – erősítette meg a kijevi elnöki iroda. Az ukrán belügyminiszter-helyettes szerint hétfőn lesznek a tárgyalások. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben kijelentette: nem igazán hisz az ukrán és az orosz küldöttségek tárgyalásának sikerében, de legalább megpróbálják. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: a tárgyalásokon az ukrán küldöttség nem fog belemenni Ukrajna kapitulációjába. Előzőleg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva a tárgyalások idejére nem fogja leállítani az offenzívát.

Keresetet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságon Oroszország ellen Ukrajna. Volodimir Zelenszkij elnök a Twitteren azt írta: Oroszországot felelősségre kell vonni azért, amiért manipulálta a népirtás fogalmát, hogy igazolja az agressziót. Ukrajna sürgős döntést kér, amely elrendeli, hogy Oroszország azonnal szüntesse be a katonai tevékenységet és várhatóan jövő héten el is indulnak a perek. Azt is közölte: meg kell fosztani Oroszországot vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Elrendelte az orosz nukleáris erők készültségét Vlagyimir Putyin elnök. Ez szerinte az ukrajnai invázió miatt indokolt, valamint a NATO agresszív kijelentései miatt is. Utalt arra, hogy nemcsak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen, hanem a britek például támogatják állampolgáraikat, ha az ukrán légióhoz akarnak csatlakozni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szörnyű hibának nevezte a lépést, és kijelentette: ha Moszkva folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, súlyos árat fog fizetni ezért az elkövetkezendő években.

Az ENSZ összesítése szerint már mintegy 368 ezer ember menekült el a harcok elől Ukrajnában az orosz invázió csütörtöki kezdete óta. A menekülők több mint fele Lengyelországba ment. A világszervezet Menekültügyi Főbiztossága és a lengyel hatóságok szerint a menekültek száma folyamatosan nő. Csaknem 200 ezer ember

Lengyelországba menekült csütörtök óta a lengyel határőrség szerint. Menekülnek Ukrajnából Moldovába, Magyarországra, Szlovákiába és Romániába is. Az ENSZ-szervezet közölte: attól tart, hogy akár ötmillióra is nőhet az ukrajnai menekültek száma.

Fegyvernyugvást sürgetett és humanitárius folyosók létesítését kérte a menekültek számára az orosz-ukrán háború miatt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő a pápai könyvtárnak a vatikáni Szent Péter térre nyíló ablakában elmondott beszédében ismét elmondta, hogy március 2-ára, hamvazószerdára meghirdette az ima és a böjt nemzetközi napját a béke érdekében. A pápa már pénteken és szombaton is ukránul és oroszul sürgette a fegyverek megállítását.

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére. Ezen felül minden évben a GDP két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre. Olaf Scholz kancellár a rendkívüli parlamenti ülésen hangsúlyozta: közösen, elsősorban Franciaországgal együttműködve kell kifejleszteni a harckocsik és a harci repülőgépek következő generációját. Hozzátette: Berlin a korábbi álláspontját felülvizsgálva mégis szállít fegyvert Ukrajnának.

Csaknem százezer ember tüntetett Berlinben az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. A demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. Tízezrek tüntettek Prágában is Ukrajna mellett és az országban zajló orosz hadműveletek ellen. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében azt mondta: Prága azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen. A tüntetés kezdetén a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól.

Háborúellenes tüntetést tartottak Moszkvában a Szmolenszkaja téren, a külügyminisztérium előtt. A tüntetők védelmével foglalkozó szervezet közlése szerint Oroszország 45 városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. Csaknem 5600 tüntetőt előállítottak, közülük több mint ezret a fővárosban.