Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója beszél a H5-ös szentendrei HÉV-vonal és a végállomás megújulásáról tartott sajtótájékoztatón a szentendrei HÉV-végállomáson 2021. június 9-én. A tervek szerint 2026 elejére készül el az az új csomópont, amely magában foglalja a P+R parkolóházat, biciklitárolókat és közös rendszerbe fogja a HÉV-végállomást és a Volánbusz-pályaudvart. A kormány a szentendrei HÉV fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette, a döntés magában foglalja a H5-ös vonal és a szentendrei HÉV-végállomás felújítását.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Mérföldkő a Duna alatti vasúti alagút ügyében

A Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért készíti el a környezetvédelmi hatástanulmányát és szerzi meg a környetvédelmi engedélyeket.

Megkötötték a szerződést a Duna alatti vasúti összekötő alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére - jelentette be Vitézy Dávid. A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közölte, hogy a közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszok környezetvédelmi engedélyének megszerzése. A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forinttal támogatja a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezését, a kormány pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.

Vitézy Dávid szerint az alagút megépítése mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt. Budapest ugyanis a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a modellezésünk szerint a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként.

A környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki, vagyis az új kétszintes Nyugati pályaudvar (melynek tervpályázata folyamatban van), illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része. A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is - fejtette ki.

  • Részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz.
  • Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is.
  • A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket.
  • Össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe.

Vitézy Dávid a napokban az Aréna című műsor vendége volt. Az interjút itt elolvashatja, vagy meg is hallgathatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×