Karácsony Gergely főpolgármester a megnyitón arról beszélt, hogy Göncz Árpád úgy ismert bennünket, mint egy hozzátartozó. Ismerte ennek az országnak minden búját, bánatát és részese volt kevés örömének is. Ismerte, mert meg- és átélte mindegyiket - mondta.

Úgy fogalmazott: Göncz Árpád "ott volt, legelöl volt akkor is, amikor reménnyel telt meg az ország és ott, amikor keserűséggel. Amikor küzdeni kellett és amikor tűrni lehetett csak. Amikor ellenállni volt muszáj és amikor viselni a terhét az elnyomásnak".

Sorsában, a forradalmárban és a kétkezi munkásban, az íróban és a politikusban benne van ennek az országnak a sorsa - jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: talán ezért is ismert bennünket olyan jól, mint egy hozzátartozó és ezért érezhettük mi, hogy ismerjük őt.

A főpolgármester azt mondta: Göncz Árpád emlékezete bele-belebotlik azóta is a magyar valóságba, mert innen, a mából nézve szinte elképzelhetetlen, hogy egy olyan ember, mint ő, elnöke lehetett ennek az országnak.

"A mából nézve szinte meseszerű, hogy létezhet tekintély, aminek köze nincs a fennhéjázáshoz, hogy méltóság rejlik a közvetlenségben" - fogalmazott Karácsony Gergely, majd úgy folytatta: el se hisszük már talán, hogy volt idő, amikor az őszinte szavaknak jutott hely a közbeszédben, hogy egy politikusnak lehet hite is, elvei is, nem csak érdeke. "No meg tisztessége, megkérdőjelezhetetlen tisztessége; nem máz, nem póz, nem hivatkozási alap, hanem egy életúttal aládúcolt hitelesség" - mondta.

Karácsony Gergely kiemelte: Göncz Árpád mutatta a példát, hogyan lehet a demokrácia útvesztőiben nem eltévedni. "Nem azt mondta: kövessetek! Hanem úgy szólt: gyertek velem. Egy volt közülünk, így lettünk nála, vele, mi is egyek. Egy Magyarország, egy köztársaság, ahol nem vált ketté demokrata és magyar, európai és hazafi" - mondta.

A főpolgármester hangsúlyozta: éppen ezért kötelességünk a ragaszkodás. Ragaszkodjunk az "életünkből erővel kiradírozni akart köztársasághoz", a sokszínűségben rejlő nagyszerűséghez, ragaszkodjunk a jogállam minden kritériumához, az emberséghez és a szolidaritáshoz, Európához, az esélyek egyenlőségéhez - jelentette ki.

Karácsony Gergely azt mondta, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy soha egyetlen hatalom sem azonosíthatja magát az országgal magával. Továbbá ahhoz is, hogy egyetlen hatalom sem sorolhatja saját önös érdekeit a köz érdekei elé.

Mi a nemzet fővárosában úgy és akkor ragaszkodunk Göncz Árpádhoz és örökségéhez, ha ez a város hű a köztársasági eszme örökségéhez, valamint Budapestet a szabad Magyarország kulturális-szellemi központjává és bátor támogatójává tesszük - hangoztatta a főpolgármester, kiemelve: Budapest a mentsvára és az otthona kell hogy legyen a szabadság, az egyenlőség és a testvériség eszményének.

A kiállítás létrehozását kezdeményező Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke, Gulyás András az egykori államfőt idézte: "a közép-európai emberben többféle értékrend él, ezek közül talán az első a keresztény-nemzeti értékvilág. A másik a szabadságeszme, ami még a legszigorúbb rendiség idején is éreztette a létét (...) A harmadik a társadalmi egyenlőség eszménye".

Ez a három - a konzervatív, a szabadelvű és a szocialisztikus - értékrend nem különül el, egyidejűleg van jelen mindenkiben - elevenítette fel Göncz Árpád szavait Gulyás András.

A kiállítás március 12-éig látogatható.

Göncz Árpád író, műfordító 1922. február 10-én született; 1990 és 2000 között volt köztársasági elnök. Életének 94. évében, 2015. október 6-án hunyt el.