eur:
403.36
usd:
373.4
bux:
89465.95
2025. április 1. kedd Hugó
Vida Imre vállalkozó és munkatársa egy speciális, nádarató kombájnnal dolgozik Balatongyörökön 2020. január 18-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Alig tudnak elvégezni egy fontos feladatot a Balatonnál

Egy vállalkozó jelentkezett nádvágásra, az időjárás sem kedvez a tevékenységnek.

A Balatonnál az idén is jóval kevesebb nádat aratnak le, mint amennyi szükséges lenne, mert a munkát az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) eszközök híján saját maga nem tudja elvégezni, ugyanakkor egyre kevesebb a nádvágással foglalkozó vállakozó.

Siklós Gabriella, az OVF szóvivője közölte: telente 200-300 hektárnyi nád learatása lenne indokolt a Balatonon a nádgazdálkodási terv szerint, ennek az idén is csak a töredéke teljesülhet.

Ismertetése szerint a Balaton körül 1200 hektárnyi nádas található, amelynek megújulása érdekében, illetve vízminőség-védelmi okokból a harmadáról-negyedéről telente le kellene vágni az elszáradt növényt. Tavaly mintegy 29 hektárról sikerült learatni a nádat, illetve 47 hektár vágására adtak ki mederkezelői hozzájárulást önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, magánszemélyeknek - tájékoztatott.

Ez utóbbiak az idén is hasonló nagyságrendben kértek engedélyeket, emellett 25 hektárnyi nád levágására lesz lehetősége az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak elegendő vállalkozói és saját kapacitás hiányában. A munka decembertől február 15-ig végezhető, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóság hozzájárulása esetén február 28-ig meghosszabbítható.

Balatongyörök, 2020. január 18.
Vida Imre vállalkozó és kollégái speciális kombájnnal aratják a nádat Balatongyörökön 2020. január 18-án.
MTI/Varga György
MTI/Varga György

A vízügy évek óta szeretne saját nádaratógépet, amihez pályázat útján próbálnak forrást szerezni. A szóvivő tájékoztatása szerint az igazgatóságnak az idén sincs gépparkja erre a tevékenységre, ezért vállalkozókkal próbálják elvégeztetni az aratást. Erre 3 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre, ami 25 hektárnyi nád levágását teszi lehetővé.

Probléma az is, hogy már csak kevés vállalkozó foglalkozik nádvágással, az idén csupán egy jelentkező akadt - jegyezte meg a szóvivő.

Siklós Gabriella kifejtette, hogy a nádaratás jégről, illetve fagyott talajról lenne optimális, azonban erre egyre ritkábban van lehetőség az enyhe telek miatt. Jelenleg nem ismert olyan technológia, amely jelentős taposási károkozás nélkül tenné lehetővé a gazdaságos nádaratást - tette hozzá.

A szóvivő kiemelte, hogy az engedélyek kizárólag téli nádvágási tevékenység elvégzésére vonatkoznak, ugyanakkor

gyakran szembesülnek szabálytalansággal.

Példaként emítette, hogy két évvel ezelőtt egy szakmai megállapítás szerint a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele irtást végzett aratás helyett az üdülőrégióban.

Az OVF az idén tavasszal összeállít egy 5 éves nádgazdálkodási tervet, amit felterjeszt a középirányító szervnek - közölte Siklós Gabriella.

Címlapról ajánljuk
NYT: így folyt bele az amerikai hadvezetés az ukrajnai háborúba
tudósítónktól

NYT: így folyt bele az amerikai hadvezetés az ukrajnai háborúba

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ukrajnai háború elejétől fogva közös katonai tervezést folytat Kijevvel – derül ki a New York Times cikkéből, amit a szerzők annak magyarázatának szántak, hogy miként tudott talpon maradni az ország. Moszkvában viszont a közvetlen részvétel és a képmutatás bizonyítékának látják.

Ragadós száj- és körömfájás: már a vadászok is vizsgálódnak

Figyeljék a vadállományt, hogy megjelennek-e a ragadós száj- és körömfájás tünetei! – erre kéri a vadászokat az Országos Magyar Vadászkamara. Ha a vaddisznóknál megjelenik a kór, nagy baj lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Jó, ha tudjuk: az erdőirtás és a fajkihalás a gazdagabb országok rejtett exportcikkévé vált

Jó, ha tudjuk: az erdőirtás és a fajkihalás a gazdagabb országok rejtett exportcikkévé vált

A világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országai a mezőgazdasági és erdészeti termékek fogyasztásával átlagosan több mint 15-ször nagyobb veszteséget okoznak külföldön a biológiai sokféleségben, mint határaikon belül - derül ki egy, a Nature-ben publikált tanulmányból. A Princeton kutatói a világon először számszerűsítették az országok fogyasztásának külföldi környezeti hatásait, illetve hozzájárulásukat a világ biológiai sokféleségének csökkenéséhez. A beföldi természetkímélő célú intézkedések kedvezőtlen esetben globális szinten akár nettó károkat is okozhatnak a biodiverzitásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×