Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Oltásához előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a fővárosi Honvédkórház oltópontján 2021. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Rusvai Miklós: húsz koronavírus elleni oltással sem lehet gond

A negyedik vakcina emiatt kicsit sem jelent problémát. A víruskutató szerint idén már nem engedélyezik ezt a dózist.

Minél előbb elkezdik Magyarországon is a negyedik oltás beadását, annál jobb – jelentette ki Rusvai Miklós a Blikknek. A víruskutató azzal kapcsolatban, hogy a szervezet elbírja-e a négy oltás, úgy fogalmazott: „Akár húszat is elbír. Hiszen ott az influenzaoltás, amiből sokan évente felveszik az újat, és számos immunizálás van, ide értve például a kullancsencephalitis ellenit, amit rendszeresen alkalmazni kell. Ezeknek az oltásoknak nincs felső határa” – hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogy két oltás között mennyi idő telhet el, arra hívta fel a figyelmet, hogy az „immunológiai minimum” négy hónap, vagyis addig tartania kell az oltás hatásának, hat hónap pedig a hatékonysági határ, de azon túl már nemigen szokott érvényes immunválasz születni. Következésképp fél év után célszerű a rizikócsoportokat, köztük az időseket, immunhiányos betegeket, továbbá a „frontvonalban” lévő egészségügyi dolgozókat újraoltani.

Rusvai Miklós egyébként abszolút a kötelező oltás ellen van, mint mondta: az egészségügyben elfogadja, de más területen nem tartja indokoltnak, vagyis az önkéntességét pártolja.

Végül kiemelte: minden oltás véd minden vírusváltozat ellen, így az omikron ellen is hatékonyak a korábban kidolgozott vakcinák. Ráadásul az eddigi alapján „úgy hírlik”, hogy a mutáns vírus nem okoz súlyos betegséget. „Vagyis én inkább már most szeretnék átfertőződni, mert jó immunitást kizárólag a fertőzés átvészelése eredményez” – vélekedett.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×