A 122 oldalas dokumentum részletesen tárgyalja a kerület kulturális lehetőségeit és irányokat határoz meg. A koncepcióterv három fő fejlesztési területet határoz meg: a zsidó kultúra, a hagyományos mesterségek és fiatal designerek kiállítóhelyhez juttatása és a kreatív ipari (képző-, és iparművészek, zeneművészek, színház-, és filmművészek, építészek, szépírók) pályakezdők diplomaszerzés utáni piacra kerülésének támogatása.

A koncepcióterv arra is kitér, hogy "várostörténetileg alátámasztható indokokkal a jelenlegi területi felosztás elnevezéseit (Belső-, Középső-, és Külső-Erzsébetváros) javasolt a következőkre megváltoztatni: Király-negyed, Erzsébet-negyed, István-negyed". A VII. kerület példaként a szomszédos Józsefvárosra hivatkozik, ahol ma tíz negyedet különböztetnek meg és láttak el önálló, utcatáblákon is olvasható elnevezéssel.

A Király-negyed (a belső kerületrész) kapcsán az indoklásban az szerepel, hogy "a Király utca az egyik legrégebbi pesti, budapesti és kerületi utca, neve és a köztudatban lévő beágyazottsága indokolhatja, hogy a negyed ezt a nevet viselje".

Az Erzsébet körút és a Rottenbiller utca közötti kerületrész a koncepcióterv szerint az Erzsébet-negyed nevet kapná, a Rottenbiller utcán túli kerületrész pedig az István-negyed nevet venné fel.

A koncepciótervet a képviselő-testület egyhangúlag szavazta meg, így Erzsébetváros széles társadalmi párbeszédet kezdeményez ennek részleteit illetően – írja a Színes Erzsébetváros.