Magyarországon a kellékfegyver, vagyis a filmgyártási és színházi célú tűzfegyver legfontosabb ismérve, hogy azt nem hagyhatja el lövedék. Tehát, amennyiben éles lőfegyver képezi az alapját, akkor azt úgy kell átalakítani, hogy a csőbe ne lehessen éles lőszert betölteni, illetve hogy a töltényűrből ne távozhasson szilárd töltény – magyarázta az InfoRádióban a Kaliber magazin főszerkesztője, hozzátéve, hogy ehhez különböző szűkítőket, akasztókat és keresztcsapokat helyeznek el a csőben.
Itthon ezek a tűzfegyverek ráadásul engedélykötelesek, és kizárólag az ezzel foglakozó cégek, egyesületek, színházak birtokolhatják, és csak szigorú szabályok között adhatják ki például forgatásokra. Ilyen esetben a cég fegyvermesterének folyamatosan jelen kell lennie, kiképzést kell adnia a színésznek, aki használni fogja, és végig felügyelnie kell a szigorú biztonsági szabályok betartására – tette hozzá Vass Gábor.
A kellékfegyverek alapvetően vaktöltényesek, tehát lőportöltet robban föl bennük, ami működteti a szerkezetet, azt a hatást keltve a filmvásznon, mintha egy igazi fegyvert használnának, például egy géppisztoly esetében szép nagy torkolattűzzel, potyogó töltényhüvelyekkel, dörejjel és füsttel. „De mindezt biztonságosan, anélkül, hogy valóban bárki is megsérülhessen” – fogalmazott a szakértő. Vass Gábor megjegyezte, miután maga a gáznyomás is veszélyes,
nem okos dolog közvetlenül a fegyver elé állni mondjuk egy kamerával.
A kellékfegyverek egy részét tehát éles fegyverekből alakítják át, de lehetnek átvizsgáztatott gáz-riasztó fegyverek is, amelyek ugyan kevésbé élethűek, viszont sokkal olcsóbbak egy éles fegyver átalakításánál. Magyarországon azonban minden esetben bevizsgálja az ilyen célokra használni kívánt fegyvereket egy kifejezetten ezzel foglalkozó szakhatóság, hogy tényleg megfelelnek-e a jogszabályi paramétereknek.
Vass Gábor hangsúlyozta,
egy magyar szabályozásnak megfelelő fegyverből nemhogy nem távozhat véletlenségből lövedék, az éles lőszert sem lehet beletölteni.
Az Egyesült Államokban azonban nincs ilyen szigorú szabályozás, és gyakran csak annyit tesznek, hogy menetet vágnak a fegyver csövébe és betekernek egy szűkítőt, így akár az sem elképzelhetetlen, hogy az éles lőszer csőre menjen, sem az, hogy a szűkítés repüljön ki, vagy más műszaki hiba miatt mondjuk a fegyver felrobbanjon. „De tudtommal ez az USA-ban is nagyon ritka” – fűzte hozzá a főszerkesztő.
Vass Gábor szerint egy éles- és egy vaktöltényt még egy laikus is könnyen meg tud egymástól különböztetni, hiszen előbbi elején kilóg a lövedék, míg utóbbinál ilyen nincs, mert az le van zárva például a hüvelyszár anyagával.
Senki nem nyúlhat a fegyverhez!
Zákonyi S. Tamás filmproducer elmondása szerint egy színésznek mindig annyi a dolga – egy jelenetben egy fegyverrel –, amennyit a forgatókönyv szerint rá rónak. Mindenképp a – már említett – fegyvermestertől kell a megfelelő instrukciókat és felkészítést megkapnia, kezdve a fegyver elsütésétől a betározásán át az esetleges szétszereléséig. Tehát a színésznek alapvetően, ahogyan az autó- vagy repülőgép-vezetéshez, úgy a fegyverekhez sem dolga érteni, és a produkció felelőssége, hogy a betanítási időben a megfelelő mód megtörténjen a felkészítése.
A Mafilm Zrt. egykori elnök-vezérigazgatójának nincs tudomása arról, hogy Magyarországon, ha nem is az amerikaihoz hasonló, de súlyosabb sérülés történt volna kellékfegyver használatakor. Legfejtebb, miután hőt is lead egy fegyver elsütéskor, a lőporgáz, esetleg bármi egyéb okozhatott apróbb, perzselő bőrfelületi sérülést, de
sem színésznél, sem főbb stábtagnál érdemi balesetről nem tudni.
A filmproducer szerint arról már inkább vannak viták, hogy egy forgatáson hány pluszt embert kell alkalmazni a kellékfegyverek miatt, mert ezt a kérdést a jogszabály nem egyértelműen rendezi. Van aki azt mondja, még ha nem is sütik el, már egy kellékfegyvernél is legalább két fegyvermesterre van szükség, amit Zákonyi S. Tamás logikailag nem tart indokoltnak. Más, ha már „lövés dörren”, akkor jogos lehet a második személy jelenléte – tette hozzá.
A protokoll és a logika mindenesetre úgy működik – ismertette –, hogy a fegyvermester egy olyan autóval érkezik a forgatásra, aminek a rakteréhez kizárólag ő tud hozzáférni. Ebben található egy szintén zárható láda, ami a fegyvert vagy fegyvereket tartalmazza. Ezt kizárólag a fegyvermester mozgathatja, más segítségét ebben nem kérheti. Miután a ládát a produkció többi kellékétől jól elkülönítve elhelyezte, a fegyvermester dolga a fegyver megtisztítása, felkészítése a forgatásra, ő tölti meg, ha szükséges, és adja a színész kezébe. „Nem az asszisztens, nem a kellékes,
senki más, semmilyen körülmények között nem nyúlhat a fegyverhez!”
– hangsúlyozta Zákonyi S. Tamás, aki szerint mindez azért lényeges kérdés, mert a tengerentúli baleset egy elég vitás pontja, hogy – ha igaz – az asszisztens adata oda a fegyver a színésznek. „Ilyen nincs, nem nyúlhat hozzá semmilyen körülmények között” – ismételte meg.
