Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában kiemelte: Orbán Viktor október 23-i beszédéből az derült ki, hogy a miniszterelnöknek fontosabb 2006, mint 1956. A Párbeszédnek azonban '56 emléke fontos, már csak azért is, mert most is úgy érezhetik magukat a rendszer kritikusai, mint '56-ban - mondta.

Úgy vélte, nem csoda, hogy a Fidesz vezetője nem nagyon beszélt '56-ról és a beszéde arról szólt, fél, hogy egy demokratikus választáson elveszíti a hatalmát. A kormány intézkedései arról szólnak, hogyan szerezhet még több hatalmat, és ezen a világjárvány sem változtatott - közölte. Hozzátette: pont az olyan politikát akarták megállítani '56-ban, amilyet most a kormány folytat és 2022-ben is a társadalom többsége azt fogja mondani, hogy ebből elég.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában köszönetet mondott azoknak a "százezreknek", akik méltósággal, békésen, emelt fővel emlékeztek október 23-án; most nem könnygáz és gumilövedékek jellemezték az ünnepet, hanem magasba emelt nemzeti zászlók. Azt mondta a képviselőnek, hogy nem ők fenyegetnek másként gondolkodó politikusokat börtönnel, nem az ő miniszterelnök-jelöltjük fenyeget lámpavassal és nem ők fenyegetnek újságírókat sem.

Ungár Péter (LMP) szerint egész Európában súlyos probléma az energiaválság. Egyetért a miniszterelnökkel, hogy nem a lakosságnak kell megfizetnie a megnövekedett árakat, hanem a szennyező cégeknek - mondta. Hozzátette: de

a kormány eddig ezeknek a vállalatoknak adókedvezményt adott, büntetést nem.

Úgy látja, a mostani árképzést az okozza, hogy nincs valódi piaca a fosszilis energiáknak, mert a nagy cégek és a kibocsátó országok kartelleznek. Ezeket a kartelleket szét kell verni, le kell állni a fosszilis energiákkal és át kell állni a zöld energiára - vélekedett.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára úgy válaszolt: Brüsszel bonyolult új rendszerrel meg akarja adóztatni a családokat a klímavédelemre hivatkozva. Ezt elutasítjuk és megvédjük a rezsicsökkentés eredményeit - hangsúlyozta. Közölte: Brüsszel átgondolatlan energiapolitikát folytat, amely megemeli az energiaárakat, Magyarországon azonban a rezsicsökkentésnek köszönhetően nem emelkedtek az árak. Hozzátette: ki kellene állni a Paks 2 beruházás mellett, mert atomenergia nélkül nem lehetséges megfelelő energiapolitikát folytatni.

Bősz Anett (DK) szerint a kormánypártok az elmúlt időben több társadalmi réteget is szembefordítottak egymással. Úgy vélte, a kormánypártok egymás ellen fordították a nyugdíjasokat és az aktívakat, a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a keresetektől. Szembe fordították a szegényeket a jobb módúakkal az egykulcsos adórendszerrel, ráadásul a családi pótlék 11 éve nem emelkedett - közölte. Hozzáfűzte: a családi adókedvezmények leginkább a magasabb jövedelműeknek kedveznek.

Kiemelte: a miniszterelnök október 23-i beszédével is a társadalmi feszültségeket szította. Jövőre remélhetőleg olyan demokrata kormány vezeti majd az országot, amely a béketeremtést is feladatul tűzi ki - fogalmazott.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár minderre úgy reagált: rossz helyre címezte a képviselő a mondatait, mert azokkal fog össze, akik elvették a 13. havi nyugdíjat, akiknek kormányzása idején a nyugdíjak vásárlóértéke folyamatosan csökkent. Ők emelték az energiaárakat, megszüntették a családoknak járó adókedvezményt, az otthonteremtési támogatást - sorolta.

Szabó Sándor (MSZP) értékelése szerint 2010 óta zajlik az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése. Kijelentette: az önkormányzati szektorban is megérett a kormányváltás. Hozzátette: a 2022-es parlamenti választás után az önkormányzati törvény megváltoztatását fogják kezdeményezni, mivel a 2010 utáni túlzott centralizáció teljes egészében kiszolgáltatottá tette a falvakat, a városokat, a megyéket.

Közölte, az átalakított

helyi iparűzési adó az önkormányzatok saját bevétele kell, hogy legyen,

vissza kell adni a gépjármű- és a jövedéki adó jelentős részét is, hogy az önkormányzatok meg tudják javítani az útjaikat. Meg kell szüntetni a rendkívül igazságtalan közműadót és a szolidaritási hozzájárulást - sorolta javaslataikat, jelezve azt is: a települések az indokolatlanul államosított feladatokat vissza fogják kapni.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára fenyegetésként értékelte a képviselő szavait, hiszen a baloldal már volt kormányon, és akkor az önkormányzatok a fizetésképtelenség határára jutottak. Emlékeztetett arra, hogy 2010 után a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát. Szerinte nem vonták el az iparűzési adót az önkormányzatoktól, hanem 150 milliárd forintot a vállalkozásoknál hagytak és a kormány az önkormányzatok döntő többségénél biztosított a szükséges forrásokat, hogy az önkormányzatok átvészeljék "az adóeltérítést".

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a koronavírus-járvány miatt bajba került turizmusról azt mondta, a kormány a nagyobb szálláshely-szolgáltatókat megmentette, de a kisebbek egyedül maradtak, ők semmilyen támogatást nem kaptak működésre. Véleménye szerint a Kisfaludy-programban is kormányközeli nyertesek tömkelegét lehetett látni. Közölte, jövő tavasszal az új nemzeti egységkormány egyik első feladata

a pályázati rendszer áttekintése lesz.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vitatta, hogy a kormány nem adott volna támogatást a turizmusnak. Elmondta, 800 milliárd forint támogatást adtak a többi között adó- és járulékkedvezmény, ágazati bértámogatás, lemondott foglalások utáni 80 százalékos kompenzáció, kedvezményes hitelkonstrukciók, hitelmoratórium formájában. Az új minősítési rendszer céljaként azt jelölte meg, hogy megszüntessék a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatokat. Jelezte, a minősítési rendszert fokozatosan vezetik be. Kitért arra, hogy a magánszálláshelyek szobánként egymillió forint támogatást kaptak, mintegy 14 ezren jutottak ilyen támogatáshoz. Hozzátette: a Balaton partján 45, országosan pedig 150 szabadstrand újult meg.