Az Egyensúly Intézet célja, hogy Magyarországon legyen egy olyan agytröszt, amely azon dolgozik, hogy a gondolkodás ne arról folyjon, hogy milyen múlt- és jelenbéli sérelmeink vannak a politikában és a közéletben, hanem arról, hogy milyen országot szeretnénk tíz éven belül. Miként lesz az ország okosabb, tisztább és sikeresebb – fejtette ki Boros Tamás igazgató. Az intézet ehhez ír szakpolitikai javaslatokat, beszélget döntéshozókkal, mert álláspontjuk szerint az országnak vannak közös problémái, amelyek nem baloldali vagy jobboldali problémák.

Boros Tamás szerint eddig bármilyen kutatást kezdtek, és bármilyen előfeltételezéssel is indultak, a végén mindig arra jutottak, hogy ennek

az országnak egyetlenegy lehetséges kitörési pontja van: az oktatás.

Legyen szó arról, hogyan lesz nagyobb GDP, hogyan találunk munkaerőt vagy munkahelyet, hogyan fűtsünk környezetet nem szennyező, emberekre nem ártalmas anyagokkal – az oktatás ebben megkerülhetetlen, és amíg az oktatás nem tud egy valóban javuló pályára állni, addig az ország nem fog előrébb jutni – szögezte le.

Az Egyensúly Intézet igazgatója hangsúlyozta: a közoktatásról van szó, vagyis már az alapoknál kell szerintük a változást elindítani, elsősorban a pedagógusképzés átalakításával.

„Beszélhetünk digitális átállásról, meg hogy fontos a nyelvtudás, de amíg nincsenek olyan pedagógusok, akiket megbecsül a társadalom, aki jól képzettek és készek a 21. század fontos problémáira reflektálni, addig hiába találunk ki bármilyen alaptantervet, egyéb innovatív megoldást. A kulcs tehát az alapfokú oktatásban résztvevő tanárok képzésének az átalakítása, valamint általában a társadalmi megbecsültségük elérése” – summázta Boros Tamás.

Meglátásuk szerint ma Magyarországon egy pedagógus fizetésben, presztízsben és életútban rosszabbul áll lassan, mint azok a szereplők, akik kevesebbet tesznek a közösbe, szemben a legsikeresebb országokkal, ahol ez az egyik legmegbecsültebb szakma.

Filippov Gábor kutatási igazgató a fentieken túl azt emelte ki, hogy ma Magyarországon egyszerre van tartós, rendszerszintű munkaerőhiány és százezres nagyságú munkanélküliség. Az Egyensúly Intézet szerint ennek egyik fő oka, hogy az álláskeresők sokszor nem rendelkeznek a munkaadók igényeinek megfelelő képzettséggel. Ugyancsak problémának nevezete a munkavállalásnál, hogy a sokak számára 10-20 kilométernyi ingázás is komoly gond az ehhez szükséges pénz és idő miatt – magyarázta. Így a tömegközlekedés átszervezése is jelentősen javíthatná egy-egy térségben a betöltetlen álláshelyek arányát, valamint a munkanélküliségi rátát.

„A kis össze nem illések meglepően nagy hatással tudnak lenni”

– tette hozzá, példaként említve, hogy egy munkavállaló számára mekkora gondot is jelent ha, ha mondjuk a műszakkezdés előtt (vagy után) másfél órával tud csak eljutni a busszal a multinacionális vállalat telephelyre, főleg, ha még van egy gyermeke, akit bölcsődébe, óvodába, esetleg iskolába kellene előtte vinnie.

Az intézet tájékoztatása szerint szakpolitikai ajánlásaikat Orbán Viktortól Fekete-Győr Andrásig számos politikus, valamint Magyarország top cégeinek vezetői is tanulmányozták, és nyitottak voltak rájuk.