Több iskolában is olyan sok a koronavírus-fertőzött, hogy kénytelenek voltak visszatérni a digitális oktatáshoz. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke érdeklődésünkre azt mondta, ismereteik szerint három vagy négy olyan iskola van, ahol teljesen bezártak, és 10-15 körül van azon intézmények száma, ahol intézkedéseket kellett hozni osztályok vagy csoportok tantermen kívüli oktatásának elrendelésére. Ez az összlétszámon belül nem nagy, ugyanakkor Totyik Tamás szerint jelzés arra vonatkozóan, hogy az oltás szükséges, de nem elégséges feltétel.

A laborországnak tekintett Ausztriához hasonlóan minden osztályt hetente legalább egyszer teszttel ellenőrizni kellene, és ott, ahol egy fertőzött tanulót is találnak, azonnal zárni kellene az osztályt, vagy ha olyan szintet ér el a fertőzöttek száma, akkor a teljes intézményt – ismertette javaslatukat a PSZ alelnöke. Hozzátette: látszik, hogy Ausztráliában, Új-Zélandon például jóval alacsonyabb az oltottsági szint, viszont nagyon határozottan cselekednek, amikor a fertőzés megjelenik egy intézményben és azonnal zárnak. Emellett a karantént és a kontaktkutatást is nagyon komolyan veszik. Totyik Tamás szerint ha a magyar kormányzat is ebbe az irányba tenne lépéseket, akkor sokkal nyugodtabbak lennénk. Most "attól félünk, hogy nagyon nagy árat fogunk fizetni azért, hogy nem kellő időben, nem kellő határozottsággal lép fel a kormány, és ez komolyabb folyamatot is indíthat el, nagyobb fertőzési szintet fognak elérni az oktatási intézmények, ha a karanténintézkedéseket nem fogják megtenni".

A szakszervezeti alelnök szerint aggasztó az is, hogy a hátrányos helyzetű régiókban nagyon alacsony az oltási hajlandóság, és ott más típusú intézkedésekre lenne szükség. "Nem elég az, hogy hirdetjük, hogy lehet menni oltásra, hanem oltóbuszokkal kellene végigjárni ezeket a területeket" - mondta.

A pedagógusok átoltottsága egy szinten, 80-85 százalék körüli értéken stagnál. Totyik Tamás szerint a szakmacsoportok tekintetében az egészségügy után itt a legmagasabb az átoltottsági szint a kormányzati kommunikáció alapján. A 12-18 éves korosztályban a tanulók harmada van beoltva. Tapasztalataik szerint nagyon magasnak tartják a szülők a rizikófaktort az oltással kapcsolatban, és úgy látják, nem mutattak be a kormány részéről olyan adatokat, amelyekkel a szülőket meg lehetett volna győzni az oltás biztonságosságáról.

"Most azzal büntetik a gyerekeket, hogy a 12 éven felüli osztályoknál irányadó szabályként nem lehet karantént elrendelni, ez pedig azt fogja eredményezni, hogy a fertőzöttségi sincs majd olyan magas lesz, hogy akkor már az iskolának muszáj lesz bezárni kormányintézkedés nélkül. De ez felesleges áldozat mind a szülőktől, mint az oktatási intézményektől" - vélekedett Totyik Tamás.

A témában kértünk interjút az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Klebelsberg Központtól is, de egyelőre nem kaptunk választ.