eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Így helyezheti át a kormány a munka világára az oltás kötelezővé tételét

Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt a részletekről, nemzetközi példákra is utalva - tényleg vannak.

Bár itthon is van példa arra, hogy bizonyos csoportoknak kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást – az egészségügyi dolgozóknak éppen szerdáig volt utoljára lehetőségük jelentkezni a vakcináért –, a kormány további kötelezővé tétellel nem számol. Ez a szerdai Kormányinfón derült ki, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is hangsúlyozta ezt.

A (nem) kötelező oltással kapcsolatos kommunikációban azonban új elemként megjelent: felmerülhet, hogy ha a kormány nem is,

a munkáltatók valamilyen formában elvárhatják, hogy alkalmazottaik védettek legyenek a koronavírussal szemben.

"Tárgyalunk a munkáltatókkal arról - a minimálbérről szóló egyeztetések során ez külön is szóba került -, hogy ha szigorúbb szabályokat akarunk az oltottsággal kapcsolatban előírni, akkor legyen-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy megkövetelje az oltást a munkavállalójától. Ilyen döntés egyelőre nem született, de felvetésként megjelent" - fogalmazott az ügyben Gulyás Gergely, hozzátéve, van olyan ország, ahol ez már gyakorlat is.

Hogy ezzel a kormány komolyan foglalkozik, azzal magyarázta: jogos igény, hogy a munkavállalókra számíthassanak az alkalmazók, illetve az is, hogy az egyik munkavállaló a másikat ne veszélyeztesse, hiszen a fertőzés és annak továbbadása is lényegesen kisebb esélyű, ha az érintettek be vannak oltva.

A kancelláriaminiszter kérdésre válaszolva megerősítette: a kormánynak van jogi lehetősége arra, hogy a munkáltatók kezébe adja a döntést a dolgozók kötelező oltásáról, "kvázi a munkavállalás feltételeként ezt meghatározzák", de a kormánynak ennél több eszköze nincs.

Figyelmeztetett arra is, hogy a harmadik oltás senkinek sem ellenjavallt, a korábbit követő négy hónap elteltével lehetséges.

Nemzetközi példák

Amint arról az Infostart korábban beszámolt, Olaszországban egyre több munkavállaló számára teszik kötelezővé a koronavírus-védőoltást, az egészségügyi dolgozók mellett a szociális intézményekben tevékenykedők is be kell, hogy oltassák magukat. Mario Draghi miniszterelnök már közölte is kormányával, hogy az oltási kötelezettség hamarosan általánossá válhat a munkahelyek többségében, köz- és magánszférában egyaránt, ettől pedig

már csak egy lépés az általános oltási kötelezettség,

amely Roberto Speranza egészségügyi miniszter szavai szerint bizony "asztalon is van".

Az oltási kötelezettség széles körben terjed az Egyesült Államokban is. A szövetségi szintű közigazgatósban dolgozók kötelező beoltását már a nyár folyamán elrendelte a Biden-adminisztráció, de most egyre több tagállamban és nagyvárosban is hasonló intézkedésekhez folyamodnak. A The Guardian például az amerikai AP-re hivatkozva jelentette, hogy New Yorkban mintegy egymillió iskolás korú tanuló tér vissza a jelenléti oktatáshoz, de úgy, hogy a hallgatók számára kötelező lesz a maszkviselés, a tanároknak pedig legkésőbb szeptember 27-ig be kell oltatniuk magukat.

Az amerikai kormány egészségügyi főtanácsadója, Anthony Fauci úgy áll a kérdéshez, hogy "csak a kötelezővé tétel fogja megállítani a járványt", ezért ha a meggyőzés nem segít, erőből fogják megoldani a nyájimmunitás feladványát.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×