A 2021/2022-es tanév tanévnyitó ünnepi szenátusülését, amely egyben az országos felsőoktatási tanévnyitó, valamint a Centenáriumi Rendezvénysorozat nyitó eseménye volt, 2021. szeptember 4-én tartotta a Szegedi Tudományegyetem, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Az SZTE rektora az egyetem múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A tanévnyitón Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. „Habár több hazai egyetem büszkén mutathat vissza több száz éves múltjára, abban biztos vagyok, hogy talán nincs még egy hazai felsőoktatási intézmény, melynek sorsa, történelme ennyire a magyar identitásához, annak megtartásához és fejlesztéséhez köthető” – kezdte köszöntő beszédét. Rovó László szólt a szegedi egyetem múltjáról, megemlítve a kolozsvári egyetemalapítást, Szent-Györgyi Albert Nobel-díját, az intézmény kiváló oktatóit, kutatóit, többek között Fejér Lipót földrajztudóst és Szőkefalvi-Nagy Béla matematikust. A jelenre hangolódva kiemelte az intézmény felsőoktatási rangsorokban elfoglalt előkelő helyét és a Klinikai Központ Covid-járvány alatt tanúsított kiválóságát a gyógyításban. A jelenleg is zajló fejlesztések közül bemutatta a megújult fül-orr-gége klinikát, a gyermekpszichiátriát, a gyermeksebészetet, a jogi kar újjászülető épületét, és az egészségtudományi képzési tömböt. Hangsúlyozta: az egyetem történetében példa nélküli a most és a közeljövőben rendelkezésre álló fejlesztési forrás.

„Ez garantálja azt a sikert, amely megalapozza a szegedi egyetem idén megkezdett, következő 100 évét.”

„Több tízmilliárd forintot kapunk oktatási és kutatási képességeink megújítására: új campust és tudományos létesítményeket tudunk majd kialakítani a Science Park területén, az érintett karokat az új céloknak megfelelően és arányosan fejlesztve” – hangsúlyozta. A gólyákhoz szólva elmondta: „Az egyetem, amelynek a mai naptól polgárai lettek, biztosítani fogja önök számára azt, hogy az itt szerzett diplomájukkal – szorgalommal, elkötelezettséggel és némi szerencsével – bármit elérjenek az életben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint korábbi diákunk, Karikó Katalin professzor példája, akinek a korszakalkotó, nyugodtan mondhatom, hogy a világ rendjét visszaállító, az orvostudományt már a közeljövőben alapvetően átalakító felfedezéseit, munkásságát már számos igen rangos díj ismer el.”

A Szegedi Tudományegyetem az arra érdemes bel- és külföldi személyek kiemelkedő tudományos érdemeit a „tiszteletbeli doktor”, azaz Doctor Honoris Causa cím adományozásával ismeri el. Az SZTE Szenátusa 2021. január 25-i ülésén

egyhangúlag támogatta Karikó Katalin Doctor Honoris Causa címmel való kitüntetését.

A díszdoktori címről szóló oklevelet az egyetem rektora adta át a világhírű biokémikusnak, az SZTE alumnájának, aki magára öltötte az SZTE TTIK professzori talárját.

Karikó Katalin három tétele a hallgatókhoz

„Tudományos előadást már sokszor tartottam, de először mondok ünnepi beszédet” – szólt megilletődötten a Szegedi Tudományegyetem legújabb díszdoktora. Karikó Katalin a rendezvényen egyetemistaként gyűjtött emlékeit felidézve, az első éves hallgatókhoz, a fiatalokhoz intézte szavait.

„Közel ötven éve, 1973 szeptemberében én is jelen voltam a szegedi egyetem – számomra máig JATE – tanévnyitóján. Izgalommal és ábrándozva vártam az előttem álló tanulóéveket. Nem gondoltam, hogy ennyire kacskaringós és göröngyös lesz a pályám” – fogalmazott a díszdoktori laudációban felsorolt munkahelyváltozásokra és fordulópontokra utalva. Hozzátette: „A jóból és a rosszból is tanultam. Hogy mit?” A választ – személyes emlékei színeit felvillantva – három tételben fejtette ki.

Karikó Katalin életének három legfontosabb tanulsága közül

• elsőként azt emelte ki a gólyák számára, hogy az iskolai és egyetemi időszakban kiépített személyes kapcsolatok egy életre szólnak, s átsegítenek sok szakmai nehézségen is.
• A második tanács, hogy „higgyetek magatokban!” – fogalmazott a világhírű tudós.
• Utolsó tételként azt fejtette ki, amit a stresszkutató Selye János könyvét olvasva már középiskolásként megtanult, s később megtapasztalt. „A negatív stressz úgy alakítható át pozitívvá, ha csak arra koncentrálunk, amin változtatni tudunk.” Azt tanácsolta az egyetemistáknak és a kezdő kutatóknak, hogy céljaik legyenek fontosak, s a kudarc ellenére is őrizzék meg hitüket, kitartásukat.

Ünnepi beszéde végén Karikó Katalin elfogódott hangon mondta el: hálás azért, hogy a szegedi egyetemen tanulhatott, itt egy életre szóló muníciót kapott – olvasható az SZTE sajtóközleményében.

Palkovics László: a felsőoktatás finanszírozása biztonságban lesz

„A magyar felsőoktatás hagyományait is figyelembe véve rendszerváltást indítottunk. Kidolgoztunk egy olyan új működési modellt, amely képes a felsőoktatási intézményeinket felkészíteni napjaink kihívásaira. A teljes nevén „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi modell” célja, hogy a magyar tudás és tehetség hasznosuljon” – fogalmazott Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter. Kiemelte: Magyarországon eddig az államháztartás keretei között működtek az egyetemek. Ám ebben a modellben nem sikerült jelentős pozíciójavulást elérni, így tehát indokolt a változtatás.

„Tekintettel vagyunk hagyományainkra és adottságainkra, de adaptálható külföldi elemeket integráltunk. A finanszírozás osztrák minta alapján történik majd, és a finn átalakításokhoz hasonló előrelépést várunk a nemzetközi rangsorokban. A magyar kormány garantálja, hogy a felsőoktatás finanszírozása biztonságban lesz. Sőt, mi több,

soha nem költöttünk még ekkora összegeket egyetemeinkre.

Támogatni fogjuk az év elején előterjesztett 2.700 milliárd forintos fejlesztési igényét is” – hangsúlyozta a miniszter. Aláhúzta: fontos, hogy a fáradozások ne csak szóban, de tettekben is meg legyenek becsülve.

„Négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót és tanárt érintett a kormány komplex, 27 százalékos felsőoktatási béremelési programja. Tovább szeretnénk fejleszteni, két lépcsőben. Mindez 2021 szeptemberében és 2022 januárjában ez 15–15 százalékos béremelést jelent majd, amely nemcsak a modellváltó egyetemekre terjed ki, hanem az állami és egyházi fenntartású intézményekre is. 2020-tól 166 600 forintra, azaz több mint 40 százalékkal emeltük a hallgatói normatívát” – mondta.

Szabó Gábor: az SZTE-ben megvan a potenciál

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szabó Gábor, a rendezvényen elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem egy nagyon jó egyetem. Erre bizonyíték több rangsor és az a hálózat, ami a valamikori SZTE-hallgatókat nagyon sok szakmában és nagyon sok területen, a világon mindenhol összeköti.

„Az SZTE-ben megvan a potenciál, hogy még jobb egyetem legyen. Ebből következik, hogy a kuratórium nem azért van, hogy egy válságban lévő egyetemet megmentsen, hanem, hogy egy nagyon jó egyetemet abban segítsen, hogy elérje azokat a célokat, amelyek felé halad folyamatosan. Ezek közül is kiemelhető az, hogy nemzetközileg is meghatározó kutató egyetemmé váljon. Ezt a pozíciót még erősebbé tegye, az összes többi cél megvalósulásával párhuzamosan. Ehhez adottak a feltételek. Az egyetem az idei évre a Szenátus által elfogadott költségvetés alapján működik, és hamarosan aláírják azt a nagyobb ívű együttműködést is, amely a következő 5 évre, a kormány támogatásának köszönhetően, komoly forrásnövekedést biztosít” – hangsúlyozta a kuratórium elnöke.

„Az egyetemünk azért jó, és azért lehet és lesz is jobb, mert itt jó oktatók tanítanak jó hallgatókat.

A kuratórium minden tagja nevében mondhatom, hogy tisztában vagyunk azzal a felelősséggel, amit kaptunk és mindent meg fogunk tenni azért, hogy megfeleljünk a kihívásnak” – zárta gondolatait.

A közlemény mások mellett arra is kitér, hogy a Szegedi Tudományegyetem többféle módon ösztönzi az oktatói, kutatói, gyógyítói, tudományos és publikációs tevékenységet, az utánpótlás nevelésében nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Ennek elismeréseként a tanévnyitón díjakat adtak át, amelyről bővebben itt olvasható.