Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Tűzoltók kiemelik az árokból a hajnalban balesetet szenvedett autóbuszt az M7-es autópálya mellett Szabadbattyán közelében 2021. augusztus 15-én. A balesetben nyolcan meghaltak, nyolcan sérültek meg súlyosan, negyvenen könnyebben. A buszon Horvátországban nyaraló magyar turisták utaztak.
Nyitókép: Vasvári Tamás

Nem biztos, hogy lesz büntetőjogi felelőse az M7-esen bekövetkezett busztragédiának

A hatóságok a járművet üzemeltető cég és az utazási iroda felelősségét is megvizsgálják, de nem biztos, hogy büntetőjogi felelőse lesz a tragédiának – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó közlekedési szakjogász az M7-esen történt, nyolc halálos áldozatot követelő buszbaleset után. Kovács Kázmér ügyvéd szerint a túlélők és az elhunyt utasok hozzátartozói kártérítésért, illetve sérelemdíjért folyamodhatnak.

Kovács Kázmér az InfoRádióban emlékeztetett, a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás feltételeit egy miniszteri rendelet szabályozza, ami szigorú követelményeket támaszt az ilyen fuvarozást- és személyszállítást végző járművek üzemeltetőivel szemben. Ennek részét képezi, hogy időközönként biztonsági ellenőrzéseket kell végezni, sőt, üzemeltetési és karbantartási naplót kell vezetni, és ha egy balesetet műszaki hiba okoz, akkor vizsgálni kell, hogy a szükséges előzetes ellenőrzések megtörténtek-e.

Vagyis, szemben az egyéb járművekre vonatkozó műszaki vizsgáztatás követelményével,

többletkövetelményt támaszt a jogszabály, túl azon, hogy a járműveket évente is műszaki vizsgáztatásra kell vinni, ami az üzemeltető cég felelőssége

– összegezte a szakértő.

Hozzátette: miután egy utazási iroda által szervezett útról van szó, az utazási iroda felelősségét is vizsgálhatják a hatóságok. Erre példa a 2011-es egyiptomi, illetve a 2017-es veronai buszbaleset, amikben magyar utasok voltak érintetettek. Előbbivel összefüggésben a Kúrai 2016-ban kimondta, hogy

pusztán az utazási szerződésben nem korlátozható az utazási iroda felelőssége,

ami természetesen csak akkor jön szóba, ha valamilyen olyan jogellenes magatartás igazolható az utazási irodával szemben, ami megalapozza a kártérítési felelősséget – magyarázta Kovács Kázmér.

Viszont ez a követelmény nem áll fenn a busz üzemeltetőjével szemben, hiszen az utasokat ért kár tekintetében úgynevezett

objektív felróhatóságtól teljes mértékben függetlenített felelősség van.

Tehát mind a balesetben sérülteknek, valamint az utasok hozzátartozóinak – az elhunytak tekintetében – kárigényük, illetve személyi sérülés és halálesetre tekintettel sérelemdíj iránti igényük lehet – függetlenül attól, hogy bárkinek a büntetőjogi felelősségét, akár az utazási irodának a felelősségét megállapítják-e – fogalmazott az ügyvéd. A veronai buszbalesettel kapcsolatban például ez a kárigény 6 millió 70 ezer eurós felső határral alapozta meg a buszt üzemeltető biztosítónak a helytállási felelősségét, ami körülbelül 2 milliárd forintnak felelt meg.

Vagyis több összefüggő, de akár különálló vizsgálat is várható az M7-esen Szabadbattyánnál bekövetkezett buszbaleset nyomán, amik nem feltétlen fognak elhúzódni Kovács Kázmér szerint. Mint mondta, ha felmerül egyáltalán a büntetőjogi felelősség, az több szakértői véleményen fog alapulni. Az utazási iroda esetleges felelőssége – ha szóba kerül egyáltalán – viszont elhúzódhat. Az utasok és hozzátartozók kárértése azonban nem, mert az nem függ attól, hogy bárkinek a felelősségét megállapítják-e, hiszen a veszélyes üzemi többletfelelősség alapján objektíve térítési kötelezettsége van a biztosítótársaságoknak, és legfejtebb azoknak a tényállási elemeknek a vizsgálatára kell szorítkozni, amiből a kár összegszerűsége megállapítható – ismételte meg.

Természetesen a balesettel összefüggésben előfordulhat, hogy annak nem lesz felelőse,

mert rendben volt a busz műszakilag, és emberi hiba sem történt – értetett egyet az ügyvéd. Éppen ezért szabályozzák a veszélyes üzemi felelősséget objektív alapon a kártérítési oldalról, hiszen nem biztos, hogy lesz olyan személy, akinek a büntetőjogi felelősségét megállapítják – ismételte meg. „Durrdefekt esetén például, ha a gépkocsi kerékabroncsainak futófelülete rendben volt, ha a vizsgáztatás és a korábban említett műszaki felülvizsgálatot igazolják azt, hogy előírás szerint történt minden, akkor nem kerül sor büntetőjogi felelős megállapítására.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×