eur:
411.25
usd:
394.42
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án.
Nyitókép: MTI/Balazs Mohai

Orbán Viktor: aggódom, hogy van 3 millió ember, aki nem oltatta be magát

A miniszterelnök hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak péntek reggel.

A szerdai kormányülést követően Orbán Viktor miniszterelnök beszéde nyitotta az esti kihelyezett Fidesz-KDNP-frakcióülést Debrecenben, ahol az országra leselkedő három veszélyről beszélhetett a kormányfő: a migrációról, a járványokról és Gyurcsány Ferenc hatalomba való visszatéréséről.

Péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában a nyilvánosság előtt is kifejtette a gondolatait.

A teljes interjút ITT LEHET meghallgatni.

Először az oltási helyzetről beszélt.

"Az oltások tekintetében van egy másfél-két hónapnyi előnyünk, mert hamarabb szereztünk vakcinát és gyorsabban is oltottunk" - mondta.

Viszont aggódik amiatt, hogy van 3 millió ember, aki nem oltotta be magát, az

oltási hajlandóságnál a németeket tekinti mércének.

Leszögezte, ez egy olyan vírus, amely nem múlik el, itt cirkulál, és aki nem oltatja be magát, azt meg fogja találni, "van 3 millió potenciális fertőzött".

Azonban kijelentette azt is, aki be van oltva, az védett minden, eddig ismert variánssal szemben, "a probléma az, hogy

jönnek újabb és újabb variánsok, amelyek a kevésbé oltott országokat fogják megtalálni".

Pedofilellenes törvény

A heti parlamenti tavaszzárást is kommentálta, elsőként a pedofilellenes törvényről szólt.

"Ez a törvény a gyermekeink védelméről szól, nem a 18 éven felüliekről. Ha a meleg közösség tagjai elolvassák a törvényt, azt látják, hogy

a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülőkre tartozik,

ezt semmilyen intézmény nem veheti el. A gyerek a szülőé, az apjáé és az anyjáé" - részletezte.

Szerinte az Európai Unió nem fog tudni fogást találni a törvényen, de majd vita lesz arról, hogy ki neveli a gyermekeket az unióban.

Kommentálta Magyarország 5 helyes előrelépését a versenyképességi ranglistán, ennek kulcsa szerinte az exportorientáltság.

Orbán Viktor oda szeretné eljuttatni az országot, hogy

ne hitelfelvevő, hanem hitelező

legyen, mert "a kamat az jó, ha nem mi fizetjük". Most viszont még "nehéz helyzetben vagyunk", amelyben vissza kell állítani az ország "derűs karakterét".

Vitában áll a liberális közgazdászokkal abban, hogy most felhalmozni kell-e rosszabb időkre, szerinte inkább a családok megerősítésére van szükség, a "helyreállítás időszaka ez", igaz, vissza kell állni a csökkenő pályára is az adósságcsökkentés terén is.

Konzultáció

Úgy érzi, van egy közhangulat, amely azt mondja, azzal, hogy véget ér a járvány, nem zökken vissza az élet a régi kerékvágásba.

"Mindenki tudja, hogy valamilyen változás lesz, mert a járvány egy olyan veszélyérzetet épített ki, (...) hogy másképpen kell elgondolnunk a jövőt" - fogalmazott.

A járvány utáni élet néhány alapkérdését ezért szerinte együtt kell megválaszolni, ez vonatkozik a gazdaságra és a társadalomra is.

Kitért még a migráció kérdésére is.

"A Jóisten nem véletlenül oda teremtette az embert, ahová született, és ott próbálja a világot derűssé, boldoggá tenni, ezért a migráció definíciós szinten is rossz dolog. Az igaz, hogy néha megölik az embereket, és akkor el kell menekülni, de ilyen esetben sem az a cél, hogy ide tudjanak jönni, hanem hogy minél hamarabb vissza tudjanak térni, segíteni kell az embereket, hogy újjá tudják építeni a településeiket, konszolidálni a helyzetüket. Az EU más eszméket vall" - ecsetelte.

A klímavédelem kérdésében is vita van, illetve lesz az EU-ban, szerinte a klímarombolóknak kell fizetni, nem a lakosságnak a lakás és az autó után.

Amit pedig még meg kell vitatni Brüsszelben, az az egyes nemzeti védelmi képességek megteremtése, részben a migrációval szemben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×